Karácsonyi szokások itthon és külföldön

A karácsony egyike a legjelentősebb keresztény ünnepeknek, ugyanis ekkor ünneplik Jézus Krisztus születését szerte a Földön. December 25-ét világszerte az öröm, a békesség, a család, a gyermekség, az otthon és a szülőföld ünnepeként tartják számon. A nem keresztény vallású emberek a szeretet ünnepeként tekintenek ezekre a napokra, de mindenkire igaz, hogy számos hagyomány felelevenítésével tiszteli meg egymást és az ünnepet: ilyenek például az adventi időszakban meggyújtott gyertyák sokasága, a gondosan kiválasztott fenyő feldíszítése fagyönggyel, szaloncukorral és díszekkel, az éjféli mise, a karácsonyi ebéd különlegessége és nem utolsó sorban szeretteink megajándékozása. 

Az ünnep 325-ben indult el Rómából, a nap kiválasztása azonban okozott némi problémát. Egyes nézetek szerint ugyanis Jézus december 20-án, míg mások szerint április 18-19-én született. De akadtak olyanok is, akik azt mondták, hogy november 25-én vagy január 6-án jött világra. Végül az első nikaiai zsinat döntése alapján december 25-ére esett a választás. A 4. évszázad óta tartják számon a karácsonyt, mint jeles napot. 

A magyar karácsony szó szláv eredetű, mely a téli napfordulóra utal. Az angol „Christmas” Jézus Krisztus nevére utal. A németek „Weihnacht”-nak, míg a hollandok a „Kertmisse”-nek nevezik, ami a szent éjt jelenti. Sokan használják a latin eredetű Natalis szó formáit is, ami a születésre utal; ilyen például a francia „Noel”, az olasz „Natale”, a spanyol „Navidad’, valamint a walesi „Nadoling”. Tulajdonképpen az összes szó egyházi vonatkozású.

Minden országnak megvannak a maga karácsonyi szokásai. Írországban a gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba kerüljenek az ajándékok, hálájuk jelképeként pedig az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak számára. Spanyolországban az erkélyen át bemászó Télapó hozza az ajándékot, január 6-án pedig a három napkeleti bölcset várják, akik szintén ajándékokkal érkeznek. Belgiumban az arra érdemesek december 6-án kapják az ajándékokat a karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében elhelyezett zoknikba azonban csak kisebb dolgok kerülnek. Norvégiában karácsony estéjén annak érdekében, hogy a háztól távol tartsák az ártó, rossz szellemeket, egy csészényi zabkását hagynak a pajtában. Szintén hagyomány a norvégok körében a feldíszített fenyőt körbetáncolni, miközben karácsonyi énekeket dalolnak. Svédországban a nagy nap reggelén a templomokban égő gyertyákkal várják a hívő embereket misére. Olaszországban a második nap estéjén a gyermekeket meglátogatja a „Strega Buffana” nevű jó boszorkány, aki a jól viselkedőknek mindenféle finomságokat visz, ellenben a rosszabbakkal, akik szenet kapnak. Ausztriában a Mikulás december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával.

December 24-én már Jézuska hozza az ajándékokat. Szintén hagyomány az osztrák emberek körében, hogy a csengettyű megszólalása után lépnek be a gyertyákkal, díszekkel és édességekkel feldíszített karácsonyfát rejtő helyiségbe. Franciaországban ilyenkor is a Mikulás hozza az ajándékot és a korábban kikésztett kiscipőkben helyezi el. A felnőttek szenteste elmennek az éjféli misére, majd hazatérvén elfogyasztják az ünnepi vacsorát. Németországban szokás, hogy karácsony környékén feldíszítik a házakat is. A gyerekek a karácsonyi ajándéklistákat rajzokkal díszítik és éjszakára az ablakpárkányra teszik. Tetejére cukornehezéket tesznek, annak érdekében, hogy a Mikulás biztosan megtalálja. Finnországban a pirosruhás eljövetele előtt az emberek szaunázni mennek. Karácsony napján a legtöbb ember templomba, majd elhunyt szeretteinek sírjához látogat el, hogy emlékükre gyertyát gyújtsanak. Angliában a apróságok levelet írnak, amit aztán bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át eljusson az Északi sarkvidékre. Ha azonban a lista lángra kap, az azt jelenti, hogy a levelet újra meg kell írni. 

Új Zélandon a nyár közepére esik az ünnep, ezért ilyenkor az emberek többnyire piknikeznek a szabadban, vagy a tengerpartra mennek. Általában hideg sonkával és jégbe hűtött sör fogyasztásával ünnepelnek. Ausztráliában a Mikulás szánját nyolc fehér kenguru húzza. A karácsonyi vacsorát egyesek a szabadban fogyasztják, majd lemennek a tengerpartra, esetleg kriketteznek eme nemes alkalomból. Dél-Afrikában szintén nyárra esik a karácsony. Az itt élő emberek egy kiadós ebéd után meglátogatják szeretteiket és karácsonyi dobozokat ajándékoznak egymásnak, melyekben rendszerint valami finom ennivaló van. Amerikában többféleképpen is ünneplik a karácsonyt, a Kelet-Európából származó családok pulykát készítenek karácsonyra, de az ott élő lengyelek még ma is lengyel kolbászt – keilbasit – esznek. Az olasz származásúak lasagne-t fogyasztanak szenteste. Mexikóban hagyománnyá vált, hogy énekesek vonulnak az utcára kezükben hosszú rudakkal, melyekre csengettyűk és gyertyák vannak erősítve. Így vonulnak át a városon egészen a templomig. 

Magyarországon a katolikus keresztények többsége részt vesz a szenteste tartandó éjféli misén, ahol bemutatják a betlehemi játékokat. A régi magyarok karácsonykor nagy jelentőséget tulajdonítottak az asztalnak, így annak feldíszítésének és az étkezésnek is szigorú rendje volt. A feltálalt ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak. A megterített asztalra gabona magvakat helyeztek, amiből később a baromfiknak adtak, hogy jól tojjanak. Az asztal alá pedig szalmát raktak, ezzel is megtisztelve a jászolban született kis Jézust. Később ezt a szalmát a jószágok alá tették, hogy egészségesek legyenek, de néha a gyümölcsfára is aggattak belőle a jó termés reményében. A karácsonyi vacsorához számos étek tartozott, mint például a dió, a méz, az alma, a fokhagyma, a mákosguba, a hal, a halászlé, valamint a töltött káposzta. 

Kisebb falvakban még ma is jellemző a regölés vagy a betlehemezés, melynek legfontosabb eleme a pásztorok párbeszéde és énekes játéka. Fő kellékként egy templom alakú betlehem szolgált, amelyben a Szent család látható. Luca napja is nagy jelentőséggel bírt, ezen a napon kezdték el Luca székének készítését. A széket 13 napig kellett titokban készíteni, a családtagok tudta nélkül, 13 féle fából, amelyek 13 különböző helyről származtak. Szentestéig kellett elkészülnie és az az ember, aki arra az éjféli misén felállt, megláthatta, hogy ki a faluban a boszorkány. A széket a mise után általában elégették, hogy a boszorkányok ne férhessenek hozzá.

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok minden kedves Hallgatótársamnak!

Hodován Szabina

Ilyenkor decemberben – avagy hogyan éld túl a vizsgaidőszakot karácsonyig...

Nagy a sürgés-forgás: az ablakokra felkerülnek a fehér hópihék, égősorok világítanak minden ház udvarán, kitisztulnak a kiscsizmák és készülnek a karácsonyfadíszek. Az emberek szíve meglágyul, többet adnak és kapnak ebből a bizonyos szeretetnek nevezett csodából. Itt a december, közeleg az ünnep, de ezzel egy időben pallosként lebeg a fejünk felett a vizsgaidőszak is.

Te is várod már a karácsonyt? A távolból már biztosan érzed a mézeskalács illatát, a fenyő tűlevelei képzeletben elárasztják aprócska kollégiumi szobád padlóját, olykor-olykor ízlelnéd a forralt bor zamatát. Mégis mit lehet tenni olyankor, amikor a fejedbe kell verned a szakszavakat és a sternocleidomicsodákat? Tanulni amúgy is nehéz és természetesen mindig van valami, ami csábítóbb a könyveknél. Az ünnepek előtt ez rendszerint hatványozottabban igaznak bizonyul. Találni kell egy módszert, hogy fel tudj készülni a vizsgákra és a lelkedet is ráhangold a karácsony szellemére. – Nehéz ügynek tűnik ez így elsőre.

Néhány ilyen időszakot magam mögött tudva, mára megtaláltam azokat a dolgokat, amelyek segítenek. Íme, néhány tipp, amivel egyensúlyt tudsz teremteni:

1. Hallgass karácsonyi dalokat, amikor nem tanulsz. Lehetőleg ne az eret vágós fajtából, hanem a vidámabbakból válogass, hogy feldobják a kedved.

2. Ha éppen pihensz, készíts valami egyszerű és kreatív ajándékot a szeretteidnek. Ha másokat boldoggá teszel, te is boldogabb leszel.

3. Vizsgák után sétálj a feldíszített városban, igyál egy jó forralt bort, menj emberek közé, lazíts pár órát, hogy újult erővel térhess vissza a könyvek fölé.

4. Tanulás közben gyújts gyertyát. Ez kellőképp hangulatot teremt, és jobban ráveszed magad az új ismeretek elsajátítására.

5. Adakozz! Az ünnepre készülődésnek és a lélek karbantartásának egy nagyon nemes módja, ami benned is jobb érzéseket kelt.

6. Ha már félretetted a könyveket, süss valami finom sütit, ami megidézi az otthont és „karácsony illatot” áraszt.

7. Ha nincs eleged a vaskos kötetekből, olvass ünnepi idézeteket vagy ehhez kapcsolódó könyvet, amitől kikapcsolódsz.

8. Burkolózz be egy vastag, puha pléd alá egy forró csoki, tea vagy kakaó társaságában és meglátod, sokkal könnyebben megy a fejedbe a tananyag.

Az utolsó és legegyszerűbb tippem:

9. Légy kedves. Ha te az leszel másokkal, veled is azok lesznek, ami megkönnyítheti a mindennapokat.

A látástól vakulásig tartó tanulás (feltéve, ha nem lazulod el a napot vagy takarítod ki az egész kollégiumot) nem éppen a legkellemesebb adventi program, a folytonos karácsonyi készülődés pedig nem előnyös a vizsgajegy szempontjából. Találd meg a saját egyensúlyod, amivel átvészelheted ezt az időszakot. Maradj erős a könyvekkel vívott csatában, ne bánkódj, hanem készülj lélekben a szent ünnepre, és éltessen a tudat, hogy „a szeretet nem szűnik meg soha”.

Csárdi Klaudia

Egyetlen észrevétel a vizsgaidőszakkal kapcsolatban...

A felsőbb évesek tapasztalt rókák. Nem győzik ellátni a gólyákat jobbnál jobb ötletekkel. „Kerüld azt az embert szóbelin, mert kinyiffansz.” Főleg, ha tanácsaikat a korábbi vizsgák ismeretanyagával, kérdéseivel és válaszaival még ki is egészítik. Vannak „tuti” jegyzetek. Ezek mind a nem hivatalos anyaghoz tartoznak. Mellettük találhatjuk meg azokat az internetről letölthető dokumentumokat, ajánlott és kötelező irodalmat, melyeket maguk a tanárok állítottak össze. Ez egy mindenki számára jól ismert, látható, kézzelfogható tény. Realizálása nélkül a továbbiakat kicsit nehezebben lehetne megérteni.

Vizsga. Ez a szó néhány esetben keserű undort válthat ki az emberekből. Egyetlen észrevételt szeretne megosztani a szerző a kedves olvasóval. Azonban ahhoz, hogy ezt megtehesse, hátrálnia kell még egy lépést, és a vizsgát, mint élethelyzetet, külső szemlélőként definiálnia: A vizsga során ad számot a diák addig megszerzett tudásáról! Jelenleg ez az egyetlen módszer arra, hogy ezt a tanárok megállapíthassák. Nem tökéletes, sőt (!). De jobbat még nem találtak ki. Az elsajátított tudást a hallgatóból lett szakember a munkája során fel fogja használni. Ez a tudás minden érzelemtől, rúzstól, szilikontól, zselés hajtól és felpumpált izomtól mentes, száraz, egzakt, pusztán tényeken alapuló ismeretanyag. A vizsgáztatót nem érdekli (és nem is érdekelheti) semmi ezen a tudáson kívül a vizsga során. Még dekoltázs őrnagy sem. Ilyenkor egyetlen síkon, bár eleinkhez képest kevésbé csapongó módon, a tudományos ismeretek pusztáján kalandozhatunk. Visszatérve első bekezdésünkhöz. Milyen tudásról, ismeretről beszélünk, kérem szépen? (Most eljutottunk arra a pontra, melynél ha csak egy szóval intézi el a szerző a választ, akkor magára vonja a nép haragját. Hisz pont a lényeg, A LÉNYEG következik, nem teheti meg, hogy bebiggyeszt elé pár darab szónak álcázott klisét és végképp nem húzhatja az olvasó agyát valami gagyi zárójeles megjegyzéssel! Hupsz…)

Tehát az észrevétel: Tudásunk forrása, melyről számot kell adnunk, a fentebb említett tananyag. Megállapításunkkal nem találtuk fel a spanyolviaszt, de pontosan körülhatárolhatjuk, ezzel pedig a vizsgát övező félelmet, mint rizikótényezőt teljes mértékben ki tudjuk zárni a tanulmányainkból. Ismételten megjegyzendő, hogy a tanárt nem érdekli, és nem is érdekelheti más ezen a tananyagon kívül. Ez a halmaz pedig, Istennek hála, véges. Van egy első oldala, ami rögtön feltűnik, amint kinyitjuk a könyvet. Ezzel kezdődik. Végiglapozgatjuk (vagy görgetjük az egérrel) és csodák csodája, elérünk az utolsó lapig. A két végpont közötti anyag az, amit kérdezni fognak. Nem többet, nem kevesebbet. Persze, le kell ülni és meg kell tanulni.

De mit idegeskedik az, aki a végére ért és átolvasta az egészet? Nem érti, ami oda van írva? Akkor olvassa el még egyszer, vagy százszor, egészen addig a pillanatig, míg végre át nem éli azt a bizonyos katartikus élményt. Nem tanulta meg, de érti? Próbáljon meg összefüggéseket keresni, vagy, ahogy olvasta, úgy az első oldaltól kezdve kezdje el megtanulni az anyagot. Egyszer, valamikor, a jövőben a végére fog érni. Igen, ez egy időigényes folyamat. Megijedni ettől még nincs értelme.

Semmi újat nem fogalmaztunk meg, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy aki nem fél vizsgán, annak sokkal nagyobb esélye van a sikerre. Nem azért, mert mindent megtanult. Azért, mert bár a vizsgán teljesen normális izgalmi állapotban van, a tanult anyagot félelem nélkül jobban vissza tudja idézni. Ez pedig hatalmas nagy difi.

Tóth Tibor

Szépségideálok változása (avagy hogyan jutottunk el a plasztikáig?)

Vajon mi kell ahhoz, hogy valaki szépségideál lehessen? Igéző szempár, szép arc, egy formás testrész, csinos öltözék, esetleg mindez együtt vagy talán egyik sem? Minden kornak, időszaknak megvolt és megvan a maga ideálja, az a nőalak, aki az eszményi szépséget szimbolizálja.

Az őskorban a termékenységet sejtető testrészek dússága vonzotta a férfiakat. A Willendorfi Vénusz alakja szerint a széles csípő, a fartájék termetessége, és a keblek teltsége az életerős utód gond nélküli világra hozásának lehetőségéről árulkodott.

Az ókori Római Birodalomban ehhez képest merőben megváltozott az ideális nőről alkotott kép. Tudósok, filozófusok vallották, hogy a szépség a részek arányában és elrendezésében mutatkozik meg, így azokat részesítették előnyben, akiknek szabályos arcvonásaik, kis melleik voltak, illetve alakjuk, testrészeik egyensúlyt sugalltak, mint például a Milói Vénusz.

A középkorban Dürer szerint a mértékletesség jelentett egyet a szépséggel. A vándorló és honfoglaló népeknél – nálunk magyaroknál is az erős, lovon ülő nő volt az ideális, aki nem húzta ki magát a munka és harc alól, valamint ugyanolyan öltözéket viselt, mint a férfiak. Ilyen volt többek között Géza fejedelem felesége, Sarolta.

A hittérítéseknek és a kereszténység elterjedésének következményeként Éva és Szűz Mária vált hasonlítási alappá. Előbbi a megtestesült gonosz, a csábító, a bűnös, aki időről időre felbukkan egy-egy nőben. Utóbbi a szent életű és szűz édesanya. Ezekből a tulajdonságokból építkezvén a nőábrázolás főként a morális értékeket volt hivatott hangsúlyozni. A világi erényekhez és a testi léthez történő viszonyulás gyökeresen megváltozott ezekben az időkben, az emberek csuhába öltöztek, vaskos ruhákat viseltek azzal a célzattal, hogy eltakarva minden testrészüket, a lélek tisztaságának eszméjét hirdessék. A testi vonzerő, az erotika mondhatni halálos bűnnek számított. Ennek eredményeként azok, akik nem az elvárt módon kezelték ezeket a társadalmi normákat, ’bűnük’ elegendő volt ahhoz, hogy egy nőt boszorkánynak bélyegezzenek, és emiatt joggal kivégezzék.

Izabella, spanyol hercegnő

A reneszánsz meghozta az újjászületést. A szabályos, természetes szépség került előtérbe. Eszményinek számított a gyermekien hamvas, ártatlannak tűnő nő hosszú selymes hajjal, ovális arccal, széles csípővel és telt combbal, akinek termete magas, mozdulatai kecsesek. Ebben a korban az ideált Izabella képviselte, a spanyolok uralkodónője.

Vitalitás, érzékiség, dús és leplezetlen keblek, darázsderék és a jólétet sugalló fartájék – ezek tettek kívánatossá egy igazi barokk hölgyet. Ebben a korban jött divatba a fűző, illetve a túldíszítettség egyik nagy eszköze, a paróka.

A XVIII. század végén megjelenő romantika új ideálokat teremtett. A szép egyenlővé vált a szabálytalannal, a képszerűséggel. Az eszményített nőn kettősség volt megfigyelhető: titokzatos szépségű, karcsú, törékeny, sápadt, melankolikus tekintetű, ennek ellenére szeme csillogása és annak misztikus mélysége tette mégis élettel telivé, tüzessé és szenvedélyessé.

A XX. század felgyorsult eseményei miatt egy-egy évtized ugrásszerű változásokat hozott. Az ’10-es évekre a fűzők eltűnnek, a karcsúság hódít, előtérbe kerülnek a szétnyíló szoknyák és kosztümök. A divat diktátorává Coco Chanel vált, aki hatalmas sikereket aratott előbb kalapjaival, majd ruhadarabjaival, ékszereivel, kozmetikai cikkeivel. A francia eleganciát képviselve vált a modern, felszabadult, gyönyörű női szimbólummá.

Az I. világháború után a dolgozó nő testesítette meg az ideális nőt, mert a munka velejárója bizony a sportosabb testalkat volt. A Charleston korszakában a kényelmes ruhák és a könnyedség hódított, a báj legfontosabb képviselője ekkor Josephine Baker táncosnő volt.

A ’30-as évek ideáljaként Marlane Dietrich tűnt fel púderezett, hófehér bőrével, rúzs borította ajkával. Konkurenciája Greta Garbo volt, a szőke, göndör hajú, ábrándos tekintetű szépség.

A II. világháború idején a sportos elegancia, a teltebb alkat számított. A békekötések után az európai és angol ideálok merőben eltértek egymástól, előbbi a konzervativitást követte, míg utóbbiban a mozifilmek egyre növekvő népszerűsége miatt kialakult a sztárkultusz. A televízió, a képes újságok, a média elterjedése vezetett ahhoz, hogy ezeken keresztül terjedhetett a legújabb divat és a média sugallata alapján dőlt el végül, hogy mi számít szépnek.

Az ’50-es években Marylin Monroe vált a férfiak álmává. Filmszerepeivel teljes mértékben kiérdemelte közönségének feltétel nélküli imádatát. Telt idomai, keskeny dereka, szőke haja, finom vonásai, kihívó öltözködése vonzotta a tekinteteket. Niagara című filmjével aratott sikereinek köszönhetően Amerika szexistennőjévé avanzsált. Mi tette őt azzá, akivé vált és mivel érte el azt, hogy a fél világot megőrjíthette? Nos, ennek a titoknak talán a benne található ellentét lehetett az oka. Vonzó külseje ellenére önbizalomhiányban szenvedett, sohasem volt megelégedve teljesen saját arcfelépítésével, ennek következményeként plasztikai műtéten esett át, amikor is állán porcbeültetést végeztek.

Twiggy

Az ’60-as évek Amerikájának eszményített szépsége Audrey Hepburn valószínűleg szintén mindenki számára ismeretes. Minden mozdulata előkelő származását idézte, a maga törékeny alkatával, szelídségével, elegáns stílusával sikerült belopnia magát a közönség szívébe. Ezzel egy időben tört ki a Twiggy-láz, ahol egy csontsovány modell lett egyetlen szempillantás alatt rendkívül népszerű. Az angliai születésű lány köztudottan bulímiás és anorexiás volt. Az őt bemutató divatlapokat azzal vádolták, hogy nem egészséges ideált állítanak a nők elé.

Természetesség, egyszerűség, ápoltság – a ’70-es évek kulcsszavai. És aki mindezt megtestesítette az Farraw Fawcett volt, a Charlie angyalai című sorozat egyik szereplője.

’80-as évek. Feltűnik Madonna, aki megteremti a kisportolt női test divatját, ami nem jelentett egyet a soványsággal, inkább előtérbe helyezte a feszes hasat, feneket és az izmos lábakat. Angliában hercegnőt koronáztak. Emberek milliói kezdtek el rajongani érte: Diana a fiatalosságával és természetességével bizonyította be, hogy királyi méltósága ellenére sem szállt fel a fényűzés hintójára, hű maradt magához és megőrizte eredetiségét.

Az ’90-es években a feltűnőség és különlegesség hívta fel magára a figyelmet, így válhatott népszerűvé Julia Roberts jellegzetes ajkaival és Cindy Crawford a szépségpöttyével.

Az ezredforduló hatalmas változásokat hozott. Előtérbe kerültek a szupermodellek, mint például Kate Moss, aki 170 cm-es magasságával akkor csupán csak 40 kg-ot nyomott. Alakja és arca nem volt tökéletes, egyedisége vonzotta az embereket. Nicole Kidman sportos alakjával hódított, Pamela Anderson hatalmas melleivel – melyek plasztikai műtét eredményei voltak – nyűgözte le rajongóit.

Ezektől az időktől kezdve a kifutón tipegő magas, vékony lányok elevenítik meg az ideális nő fogalmát. A média által belénk sulykolt, divatmagazinok címlapjain díszelgő csontkollekciók testesítik meg a ’szépséget’. De vajon tényleg ez lenne az egészséges?

Ez a rosszul kialakított kép drámai hatással van a még fejlődő, de a már felnőtt gondolkodásra is – nők milliói szenvednek önbizalomhiányban. Felmérések alapján 90%-uk valamit megváltoztatna saját magán, elsősorban a testsúlyt. A hölgyek több mint fele tartózkodik némely tevékenységektől, nem mernek nyitottak lenni, mert nincsenek megelégedve önmagukkal. Sajnálatos módon egyre jobban terjednek el az evészavarokkal járó betegségek (anorexia, bulímia), a nők tizede szenved valamelyikben. 

A gyengébbik nem képviselőinek 25%-a gondolkodik plasztikai műtéten, akik csak azért feküdnének kés alá, hogy megfeleljenek a társadalom által szűkre szabott szépségideálnak és vonzónak érezhessék magukat.

Rengeteg változáson és meghatározó állomáson keresztül így jutottunk el napjaink groteszk szépségvilágába, ahol hódít az egészségtelen soványság, az önbizalomhiány mindenek felett uralkodik, a gátlások legyőzhetetlenek és a plasztikai sebészek egyre gazdagabbak. Emlékezzünk vissza, honnan indultunk – dús keblek, telt idomok, termékenység. Vajon jó helyen kötöttünk ki?

Csárdi Klaudia

Gólyabál a Szombathelyi Képzési Központban

A gólyabálra minden évben nagy izgalommal készülnek a hallgatók, természetesen főként az első évesek. A többi képzési központhoz hasonlóan Szombathelyen is megrendezték ezt az egyetem életében már régóta hagyományossá vált mulatságot, mégpedig 2016. 11. 09- én, szerdán.

Az estét a Tó Vendéglőben tölthettük el rendkívül hangulatos környezetben. Az üdvözlőbeszédeknek köszönhetően minden első évesben megfogalmazódott ismét, hogy: ’Igen, én már egyetemista vagyok’. Majd ezt az ünnepélyes hangulatot a combcsonttal történő, ünnepélyes egyetemi polgárrá avatás tette még valóságossá. A műsorban többek között az első évesek nyitótánca szerepelt, melynek színvonaláért Kopornyik Réka negyed éves mentőtiszt hallgatót illeti elismerés. Eztán az idei közös gólyatánc következett, hiszen az is elmaradhatatlan momentuma az efféle rendezvényeknek.

A műsorban Rusz Dániel, a Pannon Egyetem első éves hallgatója is előadott négy fantasztikus darabot akusztikus gitáron, ezzel is szórakoztatva a nagyérdeműt. A fináléban Zalavári Tibor, szintén Pannon Egyetemi hallgató csatlakozott a produkcióhoz és színesítette azt énekével.

A műsort nyereménysorsolással zártuk, ahol kuponok és ajándéktárgyak találtak gazdára. A sors iróniája, hogy rengeteg elsős hallgató nevét húzták ki, de ez így van rendjén, hiszen ez az este róluk szólt. Végül elkölthettük a több fogásból álló svédasztalos vacsorát, ami nagyon ízletes volt. Később pedig koccintottunk e jeles esemény, a gólyabálunk alkalmából. A buli természetesen hajnalig tartott Dj Andrew Juniorral. Nos így telt ez a csodás este a PTE Szombathelyi Képzési Központjában. 

Zalavári Viktória