2016. augusztus 23., kedd

Mi az, amit fontos tudnod a HÖOK Mentorprogramról?

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak demokratikus alapon szerveződő és működő országos érdekképviseleti szervezete*, mely 2009 óta évről évre egyre nagyobb sikerrel megvalósítja a Mentorprogramot. Hogy mit takar ez a projekt, azt Szűcs Dávidtól, a Pécsi Régió koordinátorától tudhatjuk meg.



Miről szól a HÖOK Mentorprogram?

A HÖOK Mentorprogramot az Oktatási és Kulturális Minisztérium hozta létre azzal a céllal, hogy segítse az első éves hallgatókat egyetemi/főiskolai életük első évében.

Miért érdemes jelentkezni a programba?

A program segítséget nyújt minden olyan probléma megoldásában, mely a felsőoktatásba való bekerülés, valamint egy új városba való költözés velejárója. 

Kik és milyen módon kerülhetnek be mentoráltként?

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók az elsődleges célcsoport, akiknek már a felsőoktatási felvételi eljárás során lehetőségük nyílik jelentkezni, azonban, akik akkor elmulasztották, azoknak lehetőségük van a HÖOK Mentorprogram oldalán ( http://mentor.hook.hu/mentor-fooldal/ ) kitölteni a pótjelentkezéshez szükséges űrlapot. Fontosnak tartanám kiemelni, hogy a pótjelentkezés során már minden elsőéves hallgató jelentkezését szívesen fogadjuk!

Miben tudnak segítséget nyújtani a mentorok?

A mentorok mindig ugyanazon karról kerülnek ki, mint az adott mentorált, így segíteni tudnak akár a tantárgyak felvételében, a város és a kar épületeinek megismerésében, valamint a kezdetekben átláthatatlannak tűnő pályázatok megfelelő kitöltésében. Mindemellett általuk a mentoráltak részesei lehetnek egy olyan közösségnek, mely rengeteg élményt és lehetőséget nyújt az első 2 szemeszterük során.

Milyen rendezvények/programok várhatóak a Pécsi régióban?


A korábbi évekhez hasonlóan idén is ingyenesen, minél több, és változatosabb szabadidős programmal készülünk a mentoráltak számára, mint például a tavalyi évben is sikert arató Quiz night vagy a társasjáték estünk. Remélhetőleg ebben az évben az időjárás is nekünk kedvez és ellátogathatunk a Mecsextrém Parkba, valamint megismételhetjük a Plitvicei tavakhoz tett kirándulásunkat.






Mentorként és a Pécsi Régió koordinátoraként mi volt eddig a legszebb élményed a Program keretein belül?


Nagyon sok jó élményem kötődik a programhoz, de van egy, ami esetleg egészen aprónak tűnhet, ám nekem rendkívül jó érzés volt. Mentorként kerültem a programba viszonylag sok mentorálttal, és a szülinapomra közös ajándékkal készültek nekem, amire egyáltalán nem számítottam és nagyon örültem neki. Talán ennek a nagyon jó viszonynak köszönhetően sokszor egészen privát problémáikkal kerestek meg, ami számomra igazán megtisztelő. Mint régiókoordinátor, most fogom az első teljes évemet kezdeni, amit nagyon várok, és úgy néz ki, hogy egy energikus, jó hangulatú kis mentorcsaláddal dolgozhatok együtt, így biztosan rengeteg új élmény vár.


Az olvasottak alapján, talán Te is, Kedves Gólya, kedvet kapsz a programhoz, és megfogadod a tanácsom: Ne habozz, jelentkezz, hogy részese lehess egy remek csapatnak, barátokra lelj, és felejthetetlen élményeket gyűjts egyetemi életed első évében.


*forrás: hook.hu

Csárdi Klaudia

2016. július 25., hétfő

Süt a nap, nehogy szomorú légy! (II. rész)

Napszemüveg választásánál három dolgot kell fejben tartani:

Először a szűrőhatást. A szemüveg lehetőleg teljes mértékben szűrje ki a káros UV sugarakat, emellett persze csökkentse a szembe jutó látható fény (amit az emberi szem érzékelni tud) erősségét, egyenletesen szűrve a különböző színeket, speciális esetben (pl. síelésnél, vízi sportoknál, túrázásnál) egyes színeket kiemelve, a kontrasztokat erősítve. Az a napszemüveg, amely csak a látható tartományban (amit az emberi szem érzékelni tud) fejti ki szűrő hatását, káros. Ugyanis szemünk a látható fény erősségének csökkenésére úgy reagál, hogy tágul a pupillánk, ezáltal a nem csökkentett káros sugarakból nagyobb mennyiség jut a szembe. Az olcsó, nem ellenőrzött minőségű, nem optikai üzletben vásárolt, kizárólag divat igényeket kielégítő napszemüvegek használata veszélyes! Figyeljünk az optikai hatásra is, hogy a napszemüveg lencséje ne torzítson, mert ez az elmosódott látás mellett fejfájást okoz. Mind az optikai, mind a napszemüveg kereteknél lényeges, hogy figyeljünk a minőségére is. Egy jó szemüveg kényelmes, méretei anatómiailag helyesek, a felhasznált anyagok ellenállóak, a melegben tartják a formájukat, nem oxidálódnak, nem allergizálnak. Akiknek fontos, hogy a visszaverődő fény (pl. vízfelületről, motorház tetőről, útról) ne vakítson, válasszanak polarizáltnapszemüveget. Segítségével csökken a káprázás, javul a látásélmény és a képminőség. Napjainkban a gyártó cégek dioptriás napszemüvegeket is el tudnak látni polarizált szűrővel. Fontos tudni még, hogy a gyerekek szeme sokkal érzékenyebb az UV sugarakra, mint a felnőtteké. Az ő szemlencséjük átlátszóbb, ezért több káros sugarat enged át. A pupillájuk is tágabb, mint az idősebb generációké, így nagyobb felületen jutnak szemükbe az UV sugarak. Tehát nekik még fontosabb a jó minőségű napszemüveg, mint nekünk! Akinek fontos szeme egészsége, napszemüveg vásárlásnál mindenképp tartsa be a fenti tanácsokat! Figyeljen a szűrőhatásra, hogy a látható és láthatatlan fénysugarak ellen is védjen napszemüvege. Ezek mellett természetesen fontos a szemüvegkeret minősége is.
A túlzott napon való tartózkodás tehát nem csak a szemnek és a bőrnek káros,de bizony az egész testre is. Napszúrást,hőgutát kaphatunk ha nem tartjuk be a megfelelő napozási időket. Napszúrást akkor kaphatunk,ha nem védjük fejünket,így az sokkal melegebb lehet,mint más testrészünk. Oka a test túlmelegedése,a hőháztartás zavara. Enye esetekben fejfájás,szédülés,kábultság,émelygés és hányinger tapasztalható. Súlyosabb esetekben a testhőmérséklet hirtelen,jelentős emelkedése következik be (akár 39-40 Celsius fok is lehet). A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége,merevsége alakul ki. A beteg tudata zavart lehet, eszméletét is veszítheti. Napszúrásban szenvedő betegen segíthetünk ha hűvös, elsötétített helyre visszük, nyugalomba helyezzük. Fektessük le és emeljük meg a lábát és a csípőjét. Vegyük le a beteg ruháit és kezdjük meg külsőleg hűteni (hideg borogatás a nyakra, mellkasra, vagy lágyékra, folyamatosan legyezve és locsolva a bőrt). Mérjük meg a beteg testhőmérsékletét. Ne adjunk lázcsillapítót! Adjunk hüvős folyadékot, lehetőleg vizet. Az enyhe tünetek 2-3 napos pihenés után elmúlnak. Tartós tünetek esetén kórházi kezelés szükséges. 


A lehető legjobb védelmet nem a krémekkel érhetjük el, hanem a napfény kerülésével, a ruházattal, kalappal, ezután jönnek csak a fényvédőkrémek. 
A megoldás tehát az, ha ésszreűen kerüljük a napot, ismerjük bőrtípusunkat és ennek megfelelően napozunk. Fontos, hogy ne csak a strandon védjük magunkat, hanem minden esetben, amikor a szabadban tartózkodunk.


Hodován Szabina

2016. július 7., csütörtök

Süt a nap, nehogy szomorú légy! (I. rész)

A vizsgaidőszak fáradalmait kipihenve végre mindenki belevetheti magát a nyári szünetbe és feledésbe merülhet a tanulás gondolata. Ilyenkor nagyon jó kikapcsolódást nyújtanak a különböző strandok, élményparkok és két buli között még egy kis napozás is belefér, ám óvatosan a hőséggel és a napsugarakkal! 

A Nap hő, fény és UV sugarakat bocsájt ki. A hősugarak a teljes spektrum 60%-át alkotják. A látható sugárzás, azaz a fénysugarak az egész spektrum keskeny részét adják. A földfelszínre lejutó ibolyántúli sugarak (nem láthatóak) az össz-sugárzás mindössze 1%-át adják csak. Ebbe a tartományba tartoznak az UV sugarak. Az UV-A teljes mértékben, az UV-B részben , az UV-C egyáltalán nem éri a földfelszínt. A káros sugarak jelentős része áthaladva a földet körülvevő atmoszférán elnyelődik. Ebben nagy szerepe van az atmoszféra ózon rétegének, amely kiszűri a káros sugarakat. Az UV-C sugarak normális körülmények között teljesen elnyelődnek az atmoszférában és az ózonrétegben, azonban azokon a területeket ahol az ózonréteg el van vékonyodva ezek a sugarak elérik a földfelszínt. Emberre gyakorolt hatásai közé a bőrgyulladást, késői pigmentációt, a bőr felső rétegének megvastagodását soroljuk , illetve erősen irritálja a szemet. Az UV-B sugarak felelősek a carinogenezisért és a fény immunrendszert gátló hatásaiért (fotoimmunoszuppresszió). Minket legjobban az UV-A sugarak érhetnek.  A nap legfőbb jótékony hatását az UV-A sugárzásnak köszönhetjük. Elősegíti a barnulást és szervezetünkben a csontképződést, azonban fontos tisztázni mikor és hogyan érdemes begyűjteni ezeket a pozitív sugarakat. A túlzásba vitt napozás ugyanis rákkeltő, valamint károsítja az irha rostállományait is, ezáltal korai bőröregedéshez vezet.
Az UV-index segítségével meghatározható a sugárzás erőssége, melyet a WHO és az ENSZ Környezetvédelmi Program és a Világ Meteorológiai Szervezet együttesen dolgozott ki. Ezt az indexet a káros egészségi hatások lehetőségének jelzésére tervezték annak érdekében, hogy önvédelemre bíztassák az embereket. Minél nagyobb az UVI értéke, annál nagyobb a bőr vagy szem sérülésének veszélye, és annál rövidebb idő kell a sérülés megjelenéséhez. Védekezni kell a napsugarak ellen, ha az UV Index 3 vagy annál nagyobb értékű.
Az UV Indexnek köszönhetően a különböző kategóriák útmutatást adnak a helyes napozáshoz/napon tartózkodáshoz.
- Gyenge sugárzás esetén (UVI 0-2,9) 60 percnél lehetőleg kevesebbet napozzunk, érzékenyebb bőrűek és kisgyerekek még ennél is kevesebbet. 11 óra előtt és 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető.
- Mérsékelt sugárzás esetén (UVI 3-4,9) 30-45 perc javasolt, érzékenyebb bőrűek és kisgyerekek még ennél is kevesebbet.
- Az erős sugárzás (UVI 5-6,9) a védtelen bőrfelület számára nagyobb kockázatot jelent, az érzékeny bőrűek 20-30 perc alatt is leéghetnek. Napozni ilyenkor 20 percet ajánlatos, az érzékeny bőrűeknek és kisgyerekeknek ennél is kevesebbet.
- Nagyon erős sugárzás esetében (UVI 7-7,9) maximum 20 percet tartózkodjunk a napon.
Extrém sugárzáskor (UVI 8 felett) abszolút ne tartózkodjunk napon, vagy ha tehetjük, kerüljük el, ugyanis 10 perc alatt leéghetünk.
A biztonságos napozás útmutatója szerint erős napsugárzás idején 11-15 óra között tartózkodjunk árnyékos vagy fedett helyen. Vigyázzunk, hogy sose égjünk le! Hordjunk bőrünket védő ruhát, sapkát vagy kalapot és megfelelő UV szűrős napszemüveget. Használjunk a napszaknak és bőrünknek megfelelő fényvédő krémet, 15-ös faktorú fényvédő mindenkinek ajánlott. Legalább fél órával azelőtt kenjük be magunkat napvédő krémmel, mielőtt kimennénk a napra. Olyan mennyiséget kenjünk a bőrünkre, hogy azon egy filmréteget képezzen. A legtöbb krém vízoldékony, így fürdés közben leoldódik a bőrről. Ezért fürdés után ismét kenjük be bőrünket. Napjában többször, legalább 3 óránként használjuk a krémet.
A napvédő krémek hatóanyagait két csoportba lehet osztani: az egyik csoport blokkolja a napsugárzást, a másik elnyeli a sugárzást. A sugárzás blokkoló anyagok nagyon hatásosan csökkentik mind az UV-A, mind az UV-B sugárzás hatásait. Ilyen hatóanyagú régebbi típusú készítmények cink oxidot tartalmaztak és nem átlátszó réteget képeztek a bőrön, ezért kozmetikailag nem megfelelőek. Az újabb készítmények titánium dioxid nanorészecskéket tartalmaznak és átlátszóak. A sugárzás elnyelő készítmények különbözőek aszerint, hogy UV-A vagy UV-B sugárzás elnyelése a cél. A készítményeken fel van tüntetve a faktorszám, ami arányos az UV-B elnyeléssel, de ez a faktorszám nem jelzi az UV-A sugárzás elnyelésének mértékét. Ezt csak a krém összetevőinek ismeretében tudjuk eldönteni. A hatékony napvédő krém legalább 15 faktoros, és avobenzont, titánium dioxidot vagy cinkoxidot tartalmaz.


Fényvédőkrémekkel kapcsolatos további útmutatók:
A rovarriasztók csökkentik a napvédő krémek hatását, ezért ne használjuk egy időben őket. A 70-es és 100-as faktorszámú krémek nem adnak nagyobb biztonságot, mint a 30-as és 50-es faktorszámúak, amelyek blokkolják a napsugárzás 97-98%-át. A drágább készítmények nem biztos, hogy több védelmet nyújtanak. Elképzelhető, hogy allergiás bőrkiütések jelennek meg rajtunk, ez azt jelenti, hogy bőrünk érzékenyen reagál a napvédő összetevőire. A bőrünkről leoldódó napvédő krémek bekerülnek a természetes fürdővizekben, károsíthatják a környezetet. Ne használjunk túlzott mennyiségben napvédőket, mert ezek használata megakadályozza, hogy a napfény hatására D vitamin keletezzen a szervezetben. A napvédő krémek nem nyújtanak teljes védelmet az UV sugárzás rákkeltő hatása ellen. A napvédők nano TiO2 részecskéket tartalmaznak, ezek felszívódhatnak a szervezetben és toxikológiai hatásuk még nem teljes körben ismert. Egyéb összetevője az oxibenzon felszívódik a szervezetbe és károsítja a hormonrendszert. Ez a hatóanyag felelős leggyakrabban a bőrön tapasztalható káros mellékhatásokért is.

Tévhitek és a valóság a napozással kapcsolatosan:



A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellenző tulajdonságai: 


Hodován Szabina

2016. június 15., szerda

Meeting of Styles

Engedjétek meg, hogy egy augusztusi streetart-eseményre hívjam fel a figyelmeteket. A Meeting Of Styles (MOS) egy nemzetközi streetart/graffiti hálózat és rendezvénysorozat. A MOS-t 1997 óta évente rendezik meg világszerte. Budapest első ízben 2011-ben kapcsolódott be a rendezvénysorozatba, ezt szeretnénk hagyománnyá tenni azzal, hogy fővárosunk másodszor is otthont ad neves hazai és külföldi művészek találkozójának.
Fő célkitűzésünk, hogy a műfaj regionális és nemzetközi színtéren is kimagasló művészeit vonultassunk fel Budapesten egy fesztivál keretében. Mindamellett, hogy az idelátogató alkotók munkáival színesedik városunk egy fala, az esemény lehetőséget teremt a kapcsolatépítésre, a tapasztalatcserére a magyar és a nemzetközi művészek között, és megkönnyíti a magyar művészek nemzetközi szervezethez történő csatlakozását.
A vendégművészek között található többek között argentin, orosz, német, francia, brit, belga, olasz, szlovén, szlovák, román streetart művész. A rendezvényt megelőzően egy kiállítás nyílik a résztvevő művészek munkáiból a Gregersen Art Point művészeti központban.
Célunk, hogy magas minőségű munkák bemutatásával megismertessük a streetart-ot a szélesebb közönséggel, ezzel is hozzájárulva a műfaj szélesebb körű elfogadottságának megteremtéséhez.
Bátran ajánlom a fesztivált minden kortárs művészetet kedvelőnek (nem csak street art rajongóknak), valamint azoknak, akik nyitottak az új dolgokra.


A rendezvény helyszíne: 1185 Budapest Május 1. tér

A rendezvény időpontja: 2016. augusztus 27-28.



Remélem, sikerült felkelteni érdeklődéseteket, további ismertetőt alább, a linkekre kattintva találhattok. 

Ͽ       Meeting of styles web: http://www.meetingofstyles.com

Ͽ       Meeting of styles video: https://www.youtube.com/watch?v=ehaEeNHRUQw

Ͽ       Instagram: https://www.instagram.com/moshungary/


Horváth Csenge

2016. június 6., hétfő

Interview dr. Komáromy László tanár úrral II.

Ami kimaradt a Komáromy László tanár úrral készített interview-ból

„Óhatatlanul izgalmas volt!”


Beszélgetésem Komáromy tanár úrral kicsit hosszabbra nyúlt, mint amit a nyomtatott InfoZió lapterjedelme megenged, így heves vitának egyáltalán nem nevezhető megbeszélés során arra jutottunk kedves főszerkesztőmmel, Márton Rajmunddal, hogy az interview hátramaradó részét itt, a blogon tesszük közzé.



Kezdjük is egy bevezetővel, bár prof. dr. Komáromy László tanár urat tulajdonképpen senkinek sem kell bemutatnunk, hisz szinte mindannyian találkoztunk vele a sejtbiológia előadásokon. 1961-től munkatársa a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani és Biológiai Intézetének, majd Orvosi Biológiai Intézetének. Az Egészségügyi Főiskolai, majd Egészségtudományi Kar munkájában 1990 óta vesz részt, kezdetben a dietetikus szak óraadójaként. 1992-től 2000-ig a Pécsi Képzési Központ igazgatója; 1994-től általános főigazgató helyettese volt. 2005-től általános főigazgatói tanácsadó feladatokat lát el. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának kandidátusa, emeritus főiskolai tanár, és dékáni tanácsadó. Az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetének nyugdíjas tanára, 2005-től szerződéses oktatója. Munkája során rengeteg hallgatói kitüntetést kapott, többször az év oktatójának választották. 2004-ben nevelési-pedagógiai munkásságáért Apáczai Csere János díjjal tüntették ki. 2012-ben Arany Katedra díjat kapott, 2015-ben pedig Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel jutalmazták oktatói munkásságát. 



Próbáljuk meg feldolgozni az előbb olvasott adatokat. Rögtön érezni fogjuk, hogy ez a bevezető egy nagyon terjedelmes karrier kivonata, ami nem vállalkozhatott minden részletre kiterjedően összefoglalni a tanár úr pályáját. Azonban bennem rengeteg kérdést vetett fel. Amikor elhatároztam, hogy az Infozió nevében megkeresem a tanár urat, egy megelőző kutatást végeztem el, mely során rengeteg új kérdés merült fel bennem. Például a beszélgetés során sikerült megtudnom, hogy az 1953-ban érettségizett tanár úr a híres 6:3-as nagy eseménynek novemberben már a Szegedi Tudományegyetem egyetemi klubjában volt fültanúja. Ezzel a cikkel igyekszem pótolni azokat a hiányosságokat, amik helyhiány miatt sajnos nem fértek be az InfoZió számába, de meggyőződésem, hogy képesek újat mutatni az eddig 55 évet felölelő egyetemi munkásságból a hallgatók; a mi számunkra.





1961, Pécs, legendás alakok között; Lissák Kálmán és Tigyi József professzor urak munkatársaként dolgozott. Mesélne egy kicsit erről az időszakról? Akkor itt Pécsett rendelkezésre állt megfelelő műszerpark például?


Tigyi József professzor úr

Az intézetnek megvolt a megfelelő tudományos háttere. A molekuláris dimenziók már jöttek a tudományba, és azokat el kellett sajátítanunk. Erre az időszakra tehető az akkor korszerű eszközök, például ultracentrifugák megjelenése, és a mikroszkóppark fölfejlődése, melynek legfontosabb állomása volt az első elektronmikroszkóp megjelenése a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Valahol az egyetemi múzeum zugaiban még megtalálható. Ezekben az években indult el egy rekonstrukció, nagy fejlesztési folyamat, melynek fontos szakasza volt a mai Általános Orvosi Kar központi épületének kialakítása, majd használatba vétele. Ebbe az épületbe költözött be 1970-ben az elméleti intézetek jelentős része. A munkálatok a közelmúltban elhunyt Tigyi József professzor úr, akkor rektorhelyettes irányítása alatt folytak. Tigyi professzor, az ő szóhasználatával élve maga mellé emelt, az intézetek költöztetésének „kormánybiztosává”. Ez számomra azt jelentette, hogy az intézetek elhelyezésének szakmai oldalát irányítottam, melynek kapcsán mélyebben megismerhettem az elméleti intézetek vezetőit, munkatársait. Minden, az építőiparral kapcsolatos problémát én kommunikáltam az építésvezetés felé, így a központi épület minden zegét-zugát máig is ismerem. Ebben az időszakban adódott lehetőség külföldi tanulmányutakra is, melyeket szerintem jól kihasználtak az egyetem munkatársai. Szakmai kapcsolatok alakultak keleten és nyugaton is.

Ezzel kapcsolatban jut eszembe: 1977-78, Baylor College of Medicine, Houston, Texas. Az űrrepülőgép program éveiben járt a NASA helyi központjában?

Én is azon szerencsés egyetemi munkatársak közé tartozom, akiknek mind lehetősége volt hosszabb tanulmányutakon részt venni. A Houstonnal kapcsolatos tapasztalataim eredetileg egy 1974-es európai biokémiai konferencián indultak. Itt alakult az a lehetőségem, hogy szakmai érdeklődésemnek megfelelően egy éves tanulmányúton vehettem részt 1977-78-ban a Baylor College of Medicine Farmakológiai Intézetében. Óhatatlanul izgalmas volt ez az év a számomra, hiszen a hazai munkámat tudtam magasabb technikai feltételek mellett folytatni. Áttérve a NASA-ra, először nem is mertem arra gondolni, hogy én oda kerülhetek. A kollégákat kérdeztem, és meglepetésemre a következő választ kaptam: „Nagyon egyszerű! Megadott napokon vannak a látogatási lehetőségek, oda elmész, és ott végig fognak vezetni.” Tulajdonképpen, mint egy turista kerültem oda az egy éves periódus utolsó heteiben. Tényleg úgy történt, hogy felültem a buszra, ami elvitt oda, egy sima higway-en végighaladva. Azt tudni akarták, hogy kik azok, akik így érkeznek, de azt követően semmi kontroll. Végigvezettek a NASA fejlődéstörténetén, szkafandert is lehetett próbálni, és a negatív kísérleti eredmények is szerepeltek a bemutatóban, tulajdonképpen nem rejtettek a véka alá semmit. Életemben nem láttam még olyan hatalmas képernyőket, mint a Mission Controll Centerben. Félelmetesen izgalmas volt: „Hol vagyunk? Éppen az űrt látom.”



A tanár úr megtisztelő figyelmét és válaszait ezúton is köszönjük a PTE-ETK hallgatói nevében!


Tóth Tibor

Interview dr. Komáromy László tanár úrral

„Azonos szemmagasságban kell lenni az egészségügyben!”


Komáromy László tanár úr 1961-től munkatársa a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani és Biológiai Intézetének, majd Orvosi Biológiai Intézetének. Az Egészségügyi Főiskolai, majd Egészségtudományi Kar munkájában 1990 óta vesz részt, kezdetben a dietetikus szak óraadójaként. 1992-től 2000-ig a Pécsi Képzési Központ igazgatója és 1994-től általános főigazgató helyettes volt. 2005-től általános főigazgatói- illetve dékáni tanácsadó feladatokat lát el. Az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetének nyugdíjas tanára, 2005-től szerződéses oktatója. Kutatási területe és tantárgya a molekuláris sejtbiológia.

Amikor a tanár úr került a pályaválasztás útjára, milyen hatások, milyen indíttatás alapján döntött a biológia és kémia tanulmányok mellett?

Egyrészt nagyon jó iskolából jöttem. Ez a dombóvári, akkor Gőgös Ignác Gimnázium, ma Illyés Gyula Gimnázium, ahol a mai napig példaképként tekinthető tanárok voltak a tanáraim. Közéjük harmadikos koromban jött egy fiatalember, aki akkor frissen Szegeden végzett biológia kémia szakon. Rá hatottak azok a tanárok, akik ott voltak abban a tantestületben. Ő pedig hozta a szellemét és a látásmódját az akkori biológiának. Rendelkezett azokkal az attitűdökkel, amivel a diákokhoz kell viszonyulni. Én akkor úgy gondoltam, hogy ezt ő biztosan az ott meglévő idősebb tanároktól nyerte. A látásmódja, a biológia, kémia, biokémia együttes elemzése akkor középiskolás időszakban nagyon megfogott engem, és ez döntött számomra úgy, hogy én biológia kémia szakra megyek Szegedre, mert ezt megelőzően tulajdonképpen én orvos akartam lenni. Akkor valahogy odakonkludáltam, hogy ez gyakorlatilag egyszer valahogy valamilyen módon elvezet az emberhez is. Hála Isten, ez azért többé-kevésbé sikerült!

Egyetemi tanulmányai során előfordult, hogy elbizonytalanodott? Esetleg egy sikertelen vizsga után?


Nem tartoztam abba a kategóriába, ahol úgymond „fát” kellett kapni kollokviumon vagy szigorlaton, ilyen nem volt. Rossz szokás dicsekedni, hogy „ó, hát én ennyiszer megbuktam, annyiszor megbuktam és mégis itt vagyok, úgyse törődik vele senki, hogy hányasra vizsgáztam x tárgyból!” Ez lehet igaz, de belül, az ember értékrendjének beállításában fontos, hogy a kellő szintet, egy felsőbb kategóriát el tudjuk-e érni. Az ember úgy érezheti, mikor egy elégtelen vizsga van, hogy „lesöpröm, ugyan jövök majd még egyszer”, legalábbis kifelé ezt kommunikálja, de ennek nagyon mély lélektani hatása van a hallgató számára. Én ezt minden évben elmondom a hallgatóknak, hogy az nem úgy van, hogy „én könnyedén megbukom”. Ha valamilyen negatív élmény éri a hallgatót, akkor kiszáll abból és úgy érezheti, ezzel el van intézve: „lesöpröm, és utána jövök még egyszer vizsgázni, másodszor, harmadszor, dékáni, stb.” Értelem szerint a belső igényesség az valahol ott indul el, hogy ilyenkor feltesszük magunkban a kérdést: „Hoppá, hát én kiszálltam. Miért szálltam ki? Piti dolgot kérdezett, nem tudtam.” Az egészségtudományi képzésben még az apró dolgok is hihetetlen nagy fontosságúak! Ezek olyan meghatározó adatok, hogy ha egy szikrányi hiba van a sejtekben, akkor igazából már jön egyfajta hiányos működés, mutált, ha úgy tetszik kóros állapot. Ennek a sornak van egy olyan zárógondolata, hogy csoda, hogy egészségesek vagyunk, mert annyi a meghibásodási lehetőség a sejt működésében, hogy ha valami meghibásodik, egy sejt először, aztán ez lefűzi a többi hibásat; mind ezeken a „kis dolgokon” múlnak. Ugyanakkor, ha ez helyben van, a hallgató megfelelően értékeli, és megvan a belső igény, hogy „repair” legyen, akkor ez segít a következőkben, így a szakma gyakorlása során is.





Hogy értelmezhető a tanár úr azon mondása, hogy a vizsgaidőszak a szemeszter első hetén elkezdődik?

Ezt a gondolkodásmódot én is úgy tanultam annak idején, és ezt el szoktam mondani a hallgatóságnak minden szemeszter elején. Egymásra épülnek a szakproblémák, alapproblémák. Mondhatjuk, hogy „betűk” jönnek egymás mellett, és hogyha megvan a betűskálánk, akkor tudunk csak olvasni. Az szinte mindegy, hogy melyik tantárgyról, tudományról van szó, de a „betűket”, az adott „betűsort” mindig meg kell tanulni. Ezt elérni csak úgy lehet, ha ABC rendben, folyamatosan tanulunk. Ha elhangzik a kérdés: „Tetszenek tudni, hogy mikor kezdődik a vizsgaidőszak?”, rendszerint a hallgató nagyon aranyosan mondja is: „Persze, december x-én.” Válaszom: „Azt csak tetszik gondolni…” S akkor megbeszéljük azt, hogy miért nem így van. Jön a felismerés, amit a pszichológia is tanít, amikor az ember a homlokára üt, és rájön a hallgató, hogy ennek az öregúrnak lehet valami igaza. A hallgatók pedig megérzik és visszaigazolják, hogy nem egy rossz út, ha az ember ezt követi, hiszen így stabilizálódik, megerősödik a tudás abból a célból, hogy a beteg érdekében, a gondozott érdekében tökéletesen tudjunk lépni az adott szakterületen. Ez a mai pörgő világ azt eredményezi, hogy pörgő módon kísérelünk meg tanulni, de így elveszítjük azt, hogy rögzüljenek az alapok, és minden „betű” meglegyen.

A folyamatos tanulás elég ahhoz, hogy „jó” egészségügyi szakemberek legyünk?

Ez feltétlenül szükséges, de az is kell, hogy azonos szemmagasságban legyünk mindig azzal az emberrel, akivel dolgozunk, legyen az hallgató vagy a gondjainkra bízott beteg. Az oktatásban, egészségtudományi tevékenységünk minden fázisában, formájában a velünk kapcsolatba kerültekkel mindig olyan légkört kell kialakítanunk, hogy a partner érezze, hogy Ő velünk egyenrangú, és személyiségét maximálisan tiszteljük. Ennek kapcsán hangsúlyozzuk, hogy felbecsülhetetlenül fontos a kimondott szó ereje. A szakembernek értelemszerűen millió egyéb dolga van, de valahol éreztetnie kell, hogy azonos szemmagasságból segít! A mai rohanó világban, különösen a mi szakterületeinken, fokozottabban kell figyelnünk egymásra.

Tóth Tibor

2016. május 3., kedd

A mundér becsülete

„Jelentkezz tartalékos katonának! Rendelkezésre állási díj, utazási költségtérítés, teljes ellátás, campus kredit” - és még sok más kecsegtető ajánlattal szembesültem, amikor először utánanéztem a Magyar Honvédség Önkéntes Tartalékos Katonáinak kínált lehetőségekről. Talán a kalandvágy, talán a nyári "lekötöttség", és bizony az ezért járó fizetés is közrejátszott abban, hogy először a katonai toborzó iroda ajtaját átléptem. Az ottani tájékoztatás abszolút megnyerő volt, így nem is volt kérdés, hogy aláírjam-e a szerződést. Innen aztán egyenes út vezetett egészen a Kecskeméti Honvéd kórházig, ahol mind a szellemi, mind a fizikai alkalmassági vizsgálatokat elvégezték. A sikeres teljesítést követően hosszú várakozás vette kezdetét, mígnem végre kézhez kaptam a behívómat a nyári 25 napos alapkiképzésre, amely Tatán, illetve Szentendrén zajlott párhuzamosan. - én az előbbibe kerültem, sok más társammal együtt, akik között meglepően sok leányzó is jelen volt. 

„Akik nyári kalandra, nyaralásra számítanak, azok csalódni fognak, ugyanúgy, mint azok, akik azt gondolták, hogy itt elit katonákat nevelünk!” – kezdet beszédét a Dandártábornok az első napokon, és valóban igaza volt. Ez több volt, mint egy nyaralás, ám így nosztalgikusan visszagondolva talán mégis egy igazi, életre szóló nyári kalandot rejtett magában. Kezdve a reggel 5 órai ébresztőkkel, a fegyelemmel és a rendkívüli pontossággal, az elöljárók megfelelő megszólításával, az embert próbáló terepgyakorlatokkal és a lövészeti, valamint robbantási gyakorlatokkal. Persze azt is le kell szögezni, hogy ez valóban alapkiképzés volt, és nem G.I. Joe-kat neveltek. Ám a megszerzett tudás mindenképp hasznos volt, sőt ki lehet jelenteni, hogy előny lehet másokkal szemben.

A Tatán eltöltött napok a társaságot összekovácsolták, életre szóló barátságok köttettek, és az ember –talán életében először- megtapasztalhatta, hogy mi is az igazi bajtársiasság érzés!
A napok mindig a megadott, már-már rendszerszerűen működő pontok szerint kezdődtek. Reggel 5 órakor ébresztő, majd ezután gyors körletrendezés –amelyet néha körlet ellenőrzés is követett-, majd század szinten elvonultunk reggelizni. Ezt követően a délelőtt folyamán előadásokat hallgathattunk meg, majd az ebédet követően a délelőtti órákban megszerzett tudást a gyakorlatba is átültettük, míg végül 4-5 óra környékén megkezdődött a szabadidős program, amelyet sokan a laktanyával szemközti „bisztróban” töltöttünk. Mindemellett a Parancsnokainknak köszönhetően volt lehetőségünk megtekinteni a tatai várat, a komáromi erődöt, valamint a szakaszok összemérhették erőiket az „Öreg tavon”, egy sárkányhajó versenyben is. A tévhitekkel ellentétben az ellátásra panaszkodni nem lehetett, tényleg teljes ellátást kaptunk, és az ételre sem lehetett panaszkodni!



Az alapkiképzést követően az esküt tett közkatonák meghosszabbíthatták szerződésüket, illetve kérhették különböző alakulatokhoz magukat ahol már rangot is kaptak, így ezt a kis beszámolót is, már mint a Katonai Igazgatási és Háborús Kegyeleti Részleg tartalékos főtörzsőrmestere vetettem papírra.
Akik esetleg elgondolkodtak a jelentkezésen, ne habozzanak, fiúkat-lányokat egyaránt várnak. Nem csak a pénzért, és a kreditekért, hanem az életreszóló élményért mindenképp megéri, arról nem is beszélve, hogy munkavállalásnál egy önéletrajzban hatalmas plusz előnyt jelent másokkal szemben az Önkéntes Műveleti Tartalékos katona megnevezés, hiszen az emberek a precizitást, a fegyelmezettséget és a pontosságot látják majd bennetek!



Márton Rajmund