No - Shave November vagy Movember November

Egyik avagy másik, az itt a kérdés. A nép nagyobb része bizonyára hallott már ezeknek a mozgalmaknak az egyikéről legalább. Azonban abban az esetben, ha ez mégsem így lenne, segítek egy keveset.

Kedves Lányok! Úgy hiszem számotokra is ismerős lehet a kép, amelyet most rögtön le is festenék. Gyönyörű szőrös férfiúi ábrázat, amely valahol a legmélyén hirtelen megrándul és az arcszőrzet alatt saját szemünkkel nem látjuk ugyan, hanem sejthetjük csupán, hogy a rejtőzködő ajkak éppenséggel egy titokzatos mosolyra húzódnak.

Nyilvánvalóan sokfélék vagyunk és ennek következményeként mindannyian másképpen vélekedünk az alábbi tényállásról, ámde kérdem én: létezik - e férifasabb látvány egy borostás, szakállas és végezetül bajusszal keretezett szőrös orcájú fiatal legénynél? A lányok közül erre most sokan azt fogják mondani, hogy nem az ő esetük, a srácok pedig megannyian, hogy kicsit sem az ő világuk borotválkozás nélkül akárcsak a sarki fűszeresig elsétálni. Valószínűleg ők fognak elsőként érdeklődni köztudottan simabőrű társaiktól is, hogy ugyan már hozzájuk is betörtek és tőlük is a televíziót lopták el, amelyen éppenséggel a borotvát tárolták már hosszú évek óta?

A szőrmók sztori Amerikában kezdődött, ahol 6 éve két hölgy kitalálta: ha az emberek, csak egy havi borotválkozásra, gyantázásra és hajvágásra elköltött pénzüket felajánlanák a rákellenes szervezetek számára, máris hatalmas segítséget nyújthatnának az arra sajnálatos módon rászorulók részére. Az évek során eme szőrnövesztő mozgalom a felnőtt férfiakat érintő rákos megbetegedések közül a prosztatarák szűrésére kezdett el leginkább koncentrálni.

A szőrüket vadul nőni hagyó segítő szándékú egyének közösségi oldalakon osztják meg a végeredményt fotók formájában, valamint észrevételeiket, gondolataikat a témával kapcsolatban. Így igyekeznek mindjobban felhívni a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára. Azonban a borotvahasználat efféle mellőzése következtében még nem lesz kevesebb a daganatos megbetegedés, sem a kezelésre szoruló beteg, így végezetül az egyik legfontosabb lépés, adakoznak a nem meghatározott, hanem általuk választott rákellenes szervezetek valamelyikének.

A No – Shave November mozgalom a ’Ne borotválkozz novembert’ takarja, míg a Movember November az angol moustache=bajusz szóból és november szavak összetételéből született, tehát konkrétan a bajusz növesztésére történő felhívásra utal.

Azt mondom, hát segítsen, aki megteheti, mert nincs is férfiasabb látvány, mint egy szőrös ábrázatú egészséges férfi!

Kaszás Kinga

Halottak napján a halottak vigyáznak az emberre

Mindenszentek és a Halottak napja a meghaltakra történő emlékezés ideje. November 1-én, Mindenszentek napján azokra a szentekre emlékezünk, akiket a naptár név szerint nem emel ki. Halottak napján, november 2-án pedig szeretett elhunytainkra emlékezünk. A katolikus egyház hitvallása szerint ezen a napon az élő és az elhalt hívek egy titokzatos közösséget alkotnak.

Mindenszentek ünnepe régi római gyökerektől eredeztethető. A hajdani rómaiak hőseiket és őseiket istenekként és félistenekként tisztelték. Tiszteletükre bálványokat emeltek, illetve szentélyeket állítottak. Marcus Agrippa Kr.e. 27- ben megépíttette a Rómában található Pantheont, azzal a céllal, hogy a papok az összes isten tiszteletére itt mutathassák be áldozataikat. Az épületet később 609. május 13- án keresztény templommá alakították át. Ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére felszentelte, így e jeles nap adott alkalmat a hagyomány megteremtésére. Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa (731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nem csak minden vértanúnak, hanem minden ’tökéletes igaz’- nak a tiszteletére is felszentelte. Mindenszentek napja azonban 835- ben vált hivatalos ünnepnappá a keresztények körében, amikor Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte. Érdekes tény, hogy Mindenszentekről már a 4. században is megemlékeztek egyes vallási felekezetek. Az ortodox vallásúak ebben az időben május 13- án, illetve pünkösd első vasárnapján emlékeztek meg szentjeikről, megholtaikról.

Az egyház 998 óta tart megemlékezést Halottak napja alkalmából. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely szerint 1000- re világvégét jósoltak. Az apokalipszis teóriája miatt az emberek igyekeztek ’jó viszonyt ápolni’ a halottakkal és úgymond jó barátságba kerülni az elhunytak szellemeivel. A meghaltak sírjain gyertyákat helyeztek el azt gondolván, hogy a szegény fázós lelkel annak fényénél majd felmelegedhetnek. November 2.- ai halottak napjának ötlete Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048) származik. Az apát ezt az emléknapot a Cluny Anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezettette és ennek a rendeletének köszönhetően - mely 998- ra datálható -, hamarosan a bencés renden kívül is megünnepelték, emellett a tradíció mindmáig fennmaradt. A szokást a római katolikus egyház is átvette a 14. századtól. Halottak napján sok helyen gyászmiséket tartanak, melyek prédikációi az örök életről és a feltámadásról szólnak.

Számos népi hiedelem és szokás tartozik a Halottak napjához. A különböző szokások eltérőek voltak országon belül, de nemzetenként is más és más hagyományokkal tisztelték meg az üdvözült lelkek emlékét ezen a napon.

A régi magyar népnyelvben a Halottak napját ’lölkök napjaként’ vagy a ’lelkeknek emlékezeteként’ tartották nyilván. Magyarországon ma is szokás a halottak emlékezetére a sírok rendbetétele, az elmúlás jelképeként az emlékhelyek krizantémmal és őszirózsával történő feldíszítése, valamint gyertyák gyújtása a megholt lelkek tiszteletére. Gyertyát gyújtani nem csak azért illik, hogy jelképesen emlékezzünk az elhunyt szeretteinkre, hanem egyes hiedelmek szerint az a célja, hogy a világosban kiszabadult lelkek, újra visszataláljanak a saját sírjukba, ne kísértsenek és ne nyugtalanítsák az élőket. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokássá vált, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót és vizet tesznek az asztalra. A bukovinai magyarok sütnek, főznek, majd kiviszik az elkészült finomságokat a temetőbe és ott elosztogatják, míg egy másik szokás szerint ahány halottja van a háznak, annyi gyertyát gyújtanak otthon. Régebben figyelték kinek ég el leghamarabb a gyertyája, mert a néphagyomány szerint az hal meg előbb, akinek elsőként elaludt a gyertyája. Szeged környékén egyesek üres kalácsot sütöttek halottak napján - melyet ’kolduskalács’ és ’mindönszentek kalácsa’ néven is emlegettek -, majd a temető kapujában imádkozó koldusok között osztották szét. Ezzel a gesztussal lehetőséget adtak a koldusoknak, hogy ők is méltóképpen megemlékezhessenek elhunyt szeretteikről. A jászdózsai emberek nem csak a temetőben gyújtottak fényt, hanem odahaza is égve hagyták a lámpát, mondván a halottak otthon szét tudjanak nézni.

A Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a halottak a templomban miséztek. Ezeken a napokon a munkavégzés is tilos volt, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát. Régi magyar hagyományok a mosást és a meszelést is tiltották. Úgy tartották, ha aznap mosnának, akkor a hazajáró halott a vízben állna és azért nem meszeltek, mert különben a férgek ellepték volna a házat.

Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban szokás, hogy ezen a napon felajánlásokat tesznek. Spanyolországban e napon előadják a Don Juan Tenorio című darabot. Az angol nyelvű országokban tradícionálisan elhangzik William Walsham How - For All the Saints - Minden Szenteknek - című himnusza.

Az ünnep célja, hogy az összes szentet – és nem csak azokat, akiket az egyház hivatalosan szentnek nyilvánított - egyazon napon ünnepeljük. Az ünnepi mise könyörgése ki is nyílvánítja: ’Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásunkra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.’

Hodován Szabina 

Fehér kocsin piros vér: mentők 1956-ban

Az Országos Mentőszolgálat mindössze nyolc éve üzemelt, 930 állomással és 400 gépkocsival, mikor kitört az október 23-i forradalom. A kórházak és mentősök nem álltak készen ennyi sérültre, sem személyi, sem anyagi téren. A kórházak kórtermei betegekkel zsúfolva voltak, így az ágyak 10 százaléka maradt a forradalmi sérültek számára. A harcok kereszttüzében álló belvárosi kórházakban különös gyorsassággal teltek meg a szabad helyek sebesültekkel.

Markó utcai Mentőpalota pincéjében Dr. Orovecz Béla, az OMSZ akkori főigazgatója október 24-én reggel, a második világháborús tapasztalataira hagyatkozva szükségkórházat nyitott a rengeteg sérült fogadására.

Pincekórház

A pincében sebesültek ezreit látták el a mentősök. Műtőt külön blokkban alakítottak ki. A szállításra alkalmas betegeket pillanatnyi tűzszünetben vitték tovább a legközelebbi kórházakba. A Markó utca közelében folyó harcok miatt, nemcsak az élelmiszerellátás ütközött akadályba, hanem a hazajutás is, így az egészségügyi személyzet „bent alvós” műszakot teljesítet.  Dr. Kovács Gábor, a mentőkhöz a forradalom előtt egy hónnappal csatlakozott. Így idézte fel mentős emlékeit: "Azt néztük, hogy melyik sérültet vigyük el, kinek van nagyobb esélye az életben maradásra. Tényleg bokáig jártunk a vérben, ez nem túlzás, estünk-keltünk a vértől csúszós betonon, halálhörgés és jajgatás közepette, ezt nem lehet szavakkal visszaadni, borzalom volt. Egész nap hordtuk a sebesülteket meg a hullákat."

A sebesültek ellátása gyors munkát igényelt, rengeteg laikus önkéntes segített a mentésben. Nem volt véletlen, hogy a betegdokumentáció gyakran elmaradt, illetve naplók és kartonok tűntek el.

„Forradalmi” betegségek

A forradalom alatt az általános esetkivonulásokon száma is megugrott, a félelem, a fokozott stresszhelyzet, a bizonytalanság sok terhes nőnél megindította a szülést, másoknál akut belgyógyászati, neurológiai és pszichiátriai tüneteket produkált. A járóképes betegeket mielőbb hazaengedték a belvárosi kórházakból, az életveszélyes állapotban lévőket pedig a tűzszünetekben szállították egyik kórházból a másikba az OMSZ közreműködésével. A mentőszolgálat számára ebben az időben nem volt megállás.

„Forradalmi” sebesülések és sebek

Kézifegyverektől származott a lövési sérülések több mint 75 százaléka, a többit ágyúk, tankok, gránátok okozták. A sérülések 57,3 százaléka végtagsérülés, 27,8 százaléka hasi- és mellkasi-, 14,9 százaléka fejsérülés volt.
A harcok következtében Magyarországon feltehetően 2700 ember vesztette életét, ebből Budapesten 1945 fő. Az Országos Mentőszolgálat 1956-os eseménynaplója szerint 25.680-nál több mentőfeladatot látott el 1956-ban, mint 1955-ben. A többletszám túlnyomórésze 1956-os sebesültszállítást jelentett.

A Pincekórház ma a Kresz Géza Mentőmúzeum része, amely a Markó utcában látogatható, itt a korabeli eszközöket és mentőautókat is meg lehet nézni.

Lénárt Eszter

A „mi” kis gólyaavatónk - Zalaegerszeg

Az elsősök hivatalos beavatását minden évben izgatottan várja felsőbb éves hallgató és gólya egyaránt. A Zalaegerszegi Képzési Központban idén szeptember 27-én rendezték meg az eseményt.

Délután 6 órakor gyülekezett a tömeg az egyetem B kollégiuma előtt. A negyedévesek kapták a megtisztelő gólyapásztor címet és ötletes jelmezekbe bújva kezdték meg az elsősök csapatokba osztását. Hét csoport kezdte meg a versenyt, közülük katonákkal, minyonokkal, rockerekkel, indiánokkal és valódi birkapásztorokkal kerülhettek egy társaságba a gólyák. A jó hangulat már rögtön az első perctől érezhető volt, köszönhető ez mind a pásztorok, mind a kíváncsi nézők és persze a gólyák hozzáállásának. Miután a csapatok összerendeződtek a hagyományokhoz híven először a városba indultak el teljesíteni a feladatokat. A négy állomás a kollégium közelében volt, ahol a kvíz kitöltésétől kezdve a mályvacukor evő párbajon át, a gyerekkorunkban játszott dombon leguruló versenyig mindenben részük lehetett a hallgatóknak.

Sötétedésre már az összes csapat felfokozott hangulatban várta a soron következő feladatok végrehajtását a tornateremben. A szervezők idén törekedtek arra, hogy minél inkább csapatépítő jellege legyen a vetélkedőnek, ezzel egy még jobb közösséget igyekeztek kialakítani a hallgatók körében. A tornaterem megtelt, sokan ellátogattak a Pécsi-, Kaposvári- és Szombathelyi Képzési Központokból, valamint a szomszédos BGE és Pannon Egyetemről is érkeztek nézők.

Miután a csapatok felsorakoztak, a szervezők ismertették a feladatokat és megkezdődtek a sorversenyek. Az első hangulatfokozó feladat „centrifuga” névre hallgatott, aki ott volt, tudja mi volt a feladat. Személyes kedvencem a forma1-es játék volt, ami egy igazán kreatív és összetett feladatnak bizonyult. Itt szükség volt egy sofőrre, valamint négy kerékre, aki őt szállította a két-két karjánál és lábánál fogva. A startot és a célt is beleszámítva öt megállót kellett teljesíteniük a versenyzőknek, ami tartalmazott ’tankolást’, kerékcserét és kerékfújást. A célba leggyorsabban beérkező csapat kapta a maximális pontot a zsűritől. E két feladaton kívül még számos kihívást teljesítettek a gólyák, úgy, mint az emberi piramist és a egy másik fajta váltó versenyt. Ugyanakkor visszaidézhettük egy kicsit az olimpiai hangulatot is a „400 vegyes” elnevezést kapó feladatnak köszönhetően.

Összegzésként azt írhatom, hogy egy szórakoztató, összekovácsoló avató volt ez és felejthetetlen élményt nyújtott az idei év gólyáinak és a többi résztvevőnek is.

Dan Zsanett

SZAK-MA 2.0 – Ottobock előadás

2016. Október 5-én került megrendezésre az ETK HÖK SZAK-MA 2.0 rendezvénysorozatának első előadása, melyen az OTTOBOCK Mobilitás Központ egyik képviselőjét láttuk vendégül.

A téma: Korszerű ortézisek a segédeszköz ellátásban. 

Számos olyan segédeszközt láthattunk és foghattunk kezünkben, melyek nagy segítséget és biztonságot nyújtanak mozgásszervrendszeri problémákkal küzdőknek prevenció vagy rehabilitáció gyanánt is. 

Az előadást gyógytornászok számára erősen ajánlottuk, de bárki, aki az egészségügy vagy sport területen fog elhelyezkedni a későbbiekben, profitálhatott a látottakból, hiszen az Ottobock, Magyarország egyik vezető cége az ortézisek és protézisek területén.

Előadónk, Mihálkovics Ágnes nagy részletességgel mesélt a váll, kar, törzs, térd és boka rögzítésére szolgáló eszközökről, illetve mozgást segítő ortézisekről. Igazán izgalmas és tanulságos előadásban volt részünk. 

Bízunk benne, hogy minden résztvevőnek tetszett és soron következő SZAK-MA előadásunkon is viszont láthatjuk hallgatótársainkat, melyre Végh József kriminálpszichológust hívtuk meg, hogy meséljen izgalmas túsztárgyalói és elmebetegekkel kapcsolatos történeteiből. Október 18-án 18:00 órakor találkozunk!

Ráduly Viktória

Kutatók éjszakája Kaposváron

A tavalyi évhez hasonlóan idén is részt vettünk a szeptember 30- án megrendezett Kutatók Éjszakája programsorozaton. Már a reggeli órákban nagy volt a sürgés - forgás a szervezők és segítőik körében, hiszen sok érdeklődőre számítottunk.

Az ingyenes programok között akadtak olyanok is, amelyeket csak előzetes regisztráció után tekinthettek meg a látogatók. Ilyenek voltak a kémiai laborokban bemutatott előadások, mint az ’Elvarázsolt kémia’, ’Játékos kémiai kísérletek’ és a ’Látványos Kémia’. Itt a gyerekek saját maguk is kipróbálhatták a különféle kémiai kísérleteket, szinte egyszerre kiáltottak fel mind: ’hűha’, mikor sikerült egy-egy demonstráció.

A délutáni órákban a regisztrálók részt vehettek még egy érdekes fizikai előadáson ’Nyomás utána’ címmel. Azok, akik nincsenek rosszul a vértől megleshették, hogy festik meg ezt a testnedvet, illetve bepillantást nyerhettek a ’Vámpírok éjszakájá’- ba is. A ’Boszorkány Konyha’ névre keresztelt interaktív előadáson különféle ’boszorkányos’- nak tartott dolgot próbálhattak ki a vendégek.

Regisztrációhoz nem kötött előadásokban is bővelkedett a nap, először a képalkotók tanszékvezetője Dr. Kovács Árpád: ’Sugárterápia - múlt, jelen, jövő’ című érdekes előadását hallgathattuk meg. Majd Dr. Tóth Zoltán fél órás előadása következett: ’Anatómiai formába öntött funkció- multimodális képalkotás’, később Dr. Nagy István: ’Adalékanyagok az élelmiszerekben’ című előadásán szó volt, hogy valóban veszélyesek-e az ételekben levő E-számok. Ezt követte Dr. Csütörtöki Krisztina rövid kis órája HKO a ’Kungfu Pandától a lézerakupunktúráig’ címmel, majd a párválasztásról beszélt nekünk Dr. Brantmüller Éva: ’Ki viszi át a szerelmet?’ címmel. A továbbiakban szó volt még a Diabetes mellitusról, pontosabban annak molekuláris mechanizmusaiba nyerhettünk bepillantást Dr. Fülöp Norbert segítségével.  A kínai Őszközép ünnepről Köves Kitti vezetésével zárult le az előadások sorozata.

Estefelé a ’Babázzunk együtt!’ - előadáson a leendő védőnő hallgatóink segítségével tanulhattuk meg a ’babázás’ helyes szokásait, a pelenkázást és a fürdetést. Súlyban és kinézetben szinte teljesen élő csecsemőkre emlékeztető babákkal gyakorolhattunk. Ezen kívül még két regisztrációs programunk volt: a ’Titok szoba’ és a gerincjóga bemutató.

Egész nap megtekinthető kiállítás volt ’Az élelmiserek tápanyagtartalma’, ahol szembesülhettünk egy - egy müzli, sajt, kakaó, csokoládé, dobozos üdítő valódi cukor- és zsírtartalmával, nemcsak számokban, hanem szemléltető jelleggel kockacukorban mérve. Ultrahang vizsgálaton is részt vehettek a jelentkezők, sőt a bátrabbak ki is próbálhatták a gépet. Kémiai biztonság oktató program, e- BUG is várta az érdeklődőket. ’A láthatatlan lények’ program a különböző baktériumokat mutatta be a hétköznapi élet különböző helyszínein, mint például egy ajtókilincsen. A ’Moss kezet helyesen!’- nek köszönhetően megtudhattuk, hogy mennyi baktérium marad a kezünkön egy gyors, felületes kézmosás után. UV lámpa segítségével megnézhettük, hogy egy kézfogással is sok kórokozót lehet átvinni egyik kézről a másikra.

Azoknak, akiknek kedvük volt, kipróbálhatták magukat az élő társasjátékban is, ahol ők maguk voltak a bábuk - kicsiktől nagyokig -, mindenki játszhatott és a pálya teljesítéséért ajándék is járt. Egészség- sarok is volt a védőnők vezetésével, Játszóházra, illetve gyermekmegőrzésre is volt lehetőség, ahol kézműves dolgokkal foglalhatták le magukat az ifjak. A parkolóban beleshettünk a mentősök mindennapi életének fontos helyszínére, a mentőautóba. A segíteni vágyók számára véradásra is volt lehetőség. Az egészséges ételek kóstolóján finom zöldségkrémeket ízlelhettünk meg. Anatómiai bemutató keretein belül darabokra szedtük az emberi testet.

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Konfuciusz Intézete jóvoltából betekintést nyerhettünk a kínai kultúra érdekességeibe: kínai lámpás készítés, legyező hajtogatás, kínai papírkivágás, kalligráfia, kínai tollas focilabda kipróbálására is volt lehetősége a látogatóknak. Emellett Chi kung foglalkozás volt a tornateremben és kínai meséket hallgathattunk végig a Távol-Keletről címmel.

Összességében egy tartalmas nap volt, sok-sok érdekességgel és hasznos információval. Jó volt látni a kis- és nagygyermekek szemében a csillogást és az örömöt. Reméljük jövőre is részesei leszünk a Kutatók Éjszakájának.

Vadas Anikó

A kezdetek - Csak egyszer van gólyaavatónk

A nyár közepén felsóhajthattunk, hogy bejutottunk – ám ekkor még nem is sejtettük, hogy mire vállalkoztunk. Lazán, majd egyre feszültebben kezdtünk készülni az új tanévre, a beiratkozásra és a költözésre. Végül eljött ez is. Nekiindultunk az évnek, elkezdődtek a tanórák és a hallgatói élet. Belecsöppentünk azokba a dolgokba, amelyekről eddig csak kívülről hallottunk.

Élményeink folyama a gólyatáborban kezdődött, majd fokozatosan bontakozott ki a szemeszternyitóval és azzal, amit a legtöbben vártunk: a gólyaavatóval. Mi, akik megjártuk a gólyatábort nagyjából sejtettük mire számíthatunk, azok a társaink azonban, akik kihagyni kényszerültek a tábori eseményeket – nos - ők csupán tippelhettek, hogy mégis mi vár majd rájuk. De elérkezett a nap és az ominózus avatón aztán ők is belekóstolhattak ebbe az őrületes egyetemi légkörbe...

A csapatok érkezését követően neki is kezdtünk a programoknak. Kezdetnek néhány „PTE ETK” versikét énekeltünk és a közismert és sokak által kedvelt ’ ETK- sok vagyunk mi” rigmust. Házigazdáink szerint azonban nem volt elég hangunk, így ezt teli torokból adták ők is a tudtunkra: ’ Nincsen hangotok! ’ felkiáltással. 

Dalolászásunk után a gólyaesküt adtuk elő meglehetősen instabil, tehát nem kevés egyensúlyérzéket igénylő pozitúrában. Ha egészen pontos akarok lenni úgy, hogy a jobb lábunkat hátrafelé emeltük és ebbe kapaszkodott a mögöttünk álló szerencsés versenyző. Következésképpen, ha valaki megingott, akkor az egész csapattal kiszúrt. Én személy szerint azon izgultam leginkább, nehogy elsőként dobjak egy hátast – tőlem ugyanis ez jobbára kitelik -, és miattam kelljen újrakezdenie mindenkinek a fogadalmat. Ismétlés a tudás anyja, ezért másodszor is előadtuk, ekkor már azonban a másik lábunkon egyensúlyozva fogadtuk meg mindazt, amit muszáj volt. Tanultunk néhány hasznos kifejezést, különös tekintettel a musculus sternocleidomastoideus – ra, amelyet Végh Balázs házigazdánknak köszönhetünk.

A továbbiakban természetesen imádtuk a felsőbb éveseket (ahogy azt az eskü megkövetelte), mégpedig feltétel nélkül és minden erőnkkel azon voltunk/leszünk/vagyunk, hogy ha őket szomjasnak találjuk, rögvest italhoz jussanak. Az ígéret szép szó, így kedvenc kifejezéseink közül az egyik eztán a következő lesz: ’Ha egy felsőbb éves valamit kér, a SCOM mozog, mint a gép’.Az eskütétel után megkezdődtek a versenyszámok. Elsőként újabb gólyatánc, de most már azok a társaink is megtanulhatták, akik kimaradtak a tábori táncórákból.

Az ügyesebb és biztosabb kezűek megcsillogtathatták tehetségüket a lufiborotválás során. A csapatok egy emberként szorítottak a kiválasztottaknak, hogy ki ne pukkanjon az a lufi.Táncverseny; gumikesztyűből ivás; szívószállal összevadászott Smarties, amit aztán a pásztoroknál levő tányérba potyogtattunk. Persze rengeteg feladat volt, amelyet szintén nagyon élveztünk, de itt nem lenne okos dolog felsorolnom, ezért ígérjük meg, hogy emlékük szívünkben örökké él.

Az első helyen a Gengszterek, másodikként a Harry Potter csapat és harmadikként a 300 spártai harcos végeztek. Jövőre kíváncsian várjuk az újak szereplését eme jeles alkalomból.

Kocsis Kata