Téli depresszió? Na, még mit nem!

A kimerültség, az energiaszint csökkenésével járó fokozott fáradékonyság, a nagyobb mozgáshiány, valamint a fényhiány a magyar lakosság 10-12 százalékánál vezet téli depresszióhoz. A téli depresszió elsődleges oka Magyarország földrajzi elhelyezkedése, vagyis a téli időszakra jellemző fényhiány. Míg a téli depresszió a skandináv országokban a lakosság felét sújtja, a trópusi országokban ez ismeretlen jelenség. A kevés napfény miatt nem csak D vitamin szükségletünk fogyatkozik meg, hanem a szervezetben alacsony a szerotonin és magas a melatonin szint, amely befolyásolja az ember, de sokszor az állatok kedélyállapotát is. Télen többször eluralkodik az embereken a nyomott hangulat vagy a kedvetlenség érzése; étvágytalanság vagy pont az ellenkezője, falánkság is jelentkezhet a depresszió ezen formájában. Mindezeken kívül a téli depresszió jele lehet a nyugtalanság, ingerlékenység, érdektelenség és az aluszékonyság is. A tünetek nagyban hasonlítanak a klinikai depresszióéhoz, azonban a téli depressziós ember képes ellátni mindennapi tevékenységeit, feladatait. 

A szakértők szerint a mozgás az egyik leghatásosabb ellenszer a depresszió ellen. A fizikai aktivitás hiánya érzelmi és viselkedésbeli problémákat okozhat, de segít a stressz leküzdésében, a depressziós tünetek kialakulásának megelőzésében, illetve a kialakult tünetek enyhítésében. A különböző mozgásformák örömet okoznak, melynek hatására endorfin szabadul fel a szervezetben. A jóga segíti a depresszió és a szorongás kezelését, mivel hatékonyan hozzájárul a stresszes állapotok csökkentéséhez, a kiegyensúlyozottabb életvitelhez. Az enyhébb depressziós tünetek esetén elég lehet, ha nappal minél több időt tölt a beteg a szabadban, hogy minél több természetes fényhez jusson. Ajánlott ilyenkor a szabadban mozgással tölteni az időt, a sétálás és a kocogás hasznos formának minősül, ha valaki a téli depresszió tüneteit leli fel magában. Egy óra sétálás a téli napsütésben ugyan olyan hatásosnak bizonyul, mint két és fél óra fényterápia.
A téli depresszióban mégis a leghatásosabb kezelésnek a fényterápia minősül. A melatonin hozzájárul a depressziós tünetek kialakulásához. A melatonin kiválasztás sötétben növekszik, a napfény pedig gátolja. Nyáron a hosszabb napfényes időszakokban kevesebb idő van arra, hogy a melatoin termelődjön, míg a hosszú őszi-téli hónapokban kialakuló depresszióért a megemelkedett melatonin szint felelhet. A téli évszakban csökken a természetes napfényen töltött időtartam. A mesterséges fény nem pótolja a napfényt, sőt, káros is, hiszen a világos fehér fényt kibocsájtó neoncsövek a stresszhormonokéhoz hasonló hatással vannak a szervezetre. A természetes napfényben megtalálható fények nagy része hiányzik a neoncsőből. Vizsgálati eredmények alapján a reggelenként ugyanabban az órában alkalmazott speciális, napfényhez hasonló erős fény visszaállítja a melatonin szint eltolódott ritmusát, és ezáltal a depresszió javulásához vezet. A fényterápiához speciális, a nap fényéhez hasonló erős, színes fényt (bright light) kibocsátó lámpákra (2500-10 000 lux) van szükség. Megfelelő eszközökkel végzett fényterápia hatásos lehet súlyosabb tünetek esetén is. Az időtartam, gyakoriság, és a fényterápia hossza egyénenként változhat. Fényterápia alkalmazása során a beteg egy speciális, színes (a nap teljes fényspektrumához hasonló) fényt kibocsájtó erős fényforrás előtt helyezkedik el. A terápiát reggel a leghatásosabb. A specifikus fényterápia a tünetek milyenségétől függetlenül is hatékony lehet. Fontos megjegyezni, hogy a szolárium fénye nem csökkenti a téli depressziót, ugyanis a neoncső a mesterséges fények kategóriájába sorolható. A hosszas és gyakori kórházi tartózkodás megnövelheti a depresszió megjelenési gyakoriságát, illetve rosszabbodást idézhet elő. A kórházi tartózkodás egybeesik a szomatikus állapot romlásával és a természetes fény megvonásával. A fototerápia tehát hasznosnak bizonyul a kórházban eltöltött idővel szemben, valamint alvászavarral küzdőknek is ajánlják.
Fontos, hogy kellő időt szánjunk önmagunkra. Naponta legalább fél órát töltsünk el olyan tevékenységben, amely örömforrást biztosít számunkra. A zenehallgatás, az aktív zenélés, az olvasás, találkozás a barátokkal, a filmnézés-sorozatnézés egyaránt jó boldogságforrás. Segít az is, ha a mindennapi kötelező tevékenységeket vagy házimunkát – például sütés, főzés, vasalás, takarítás – nem csak kötelességként éljük meg, hanem kedvvel fogadjuk, és úgy végezzük el, hogy lehetőleg más ne zavarja gondolatainkat, így ez is örömforrássá válhat. A társas kapcsolatok ápolása, a családtagokkal, barátokkal együtt töltött idő az ember alapvető igénye, biztonságot ad és szintén eloszlatja a rosszkedvet. Az időjárás ne szabotálja mozgásigényünket. Merjünk ilyenkor is elmenni egy téli sétatúrára barátaink, családtagjaink társaságában, hogy a bennünk levő unalom és kedvetlenség érzése elmúljon. Az olyanoknak, akik ragaszkodnak a szoba melegéhez, ajánlatos a fototerápiát kipróbálni.

Hodován Szabina