A vizsgaidőszak fáradalmait kipihenve végre mindenki
belevetheti magát a nyári szünetbe és feledésbe merülhet a tanulás gondolata.
Ilyenkor nagyon jó kikapcsolódást nyújtanak a különböző strandok, élményparkok
és két buli között még egy kis napozás is belefér, ám óvatosan a hőséggel és a
napsugarakkal!
A Nap hő, fény és UV sugarakat bocsájt ki. A hősugarak a teljes spektrum 60%-át alkotják. A látható sugárzás, azaz a fénysugarak az egész spektrum keskeny részét adják. A földfelszínre lejutó ibolyántúli sugarak (nem láthatóak) az össz-sugárzás mindössze 1%-át adják csak. Ebbe a tartományba tartoznak az UV sugarak. Az UV-A teljes mértékben, az UV-B részben , az UV-C egyáltalán nem éri a földfelszínt. A káros sugarak jelentős része áthaladva a földet körülvevő atmoszférán elnyelődik. Ebben nagy szerepe van az atmoszféra ózon rétegének, amely kiszűri a káros sugarakat. Az UV-C sugarak normális körülmények között teljesen elnyelődnek az atmoszférában és az ózonrétegben, azonban azokon a területeket ahol az ózonréteg el van vékonyodva ezek a sugarak elérik a földfelszínt. Emberre gyakorolt hatásai közé a bőrgyulladást, késői pigmentációt, a bőr felső rétegének megvastagodását soroljuk , illetve erősen irritálja a szemet. Az UV-B sugarak felelősek a carinogenezisért és a fény immunrendszert gátló hatásaiért (fotoimmunoszuppresszió). Minket legjobban az UV-A sugarak érhetnek. A nap legfőbb jótékony hatását az UV-A sugárzásnak köszönhetjük. Elősegíti a barnulást és szervezetünkben a csontképződést, azonban fontos tisztázni mikor és hogyan érdemes begyűjteni ezeket a pozitív sugarakat. A túlzásba vitt napozás ugyanis rákkeltő, valamint károsítja az irha rostállományait is, ezáltal korai bőröregedéshez vezet.
Az UV-index segítségével meghatározható a sugárzás erőssége, melyet a WHO és az ENSZ Környezetvédelmi Program és a Világ Meteorológiai Szervezet együttesen dolgozott ki. Ezt az indexet a káros egészségi hatások lehetőségének jelzésére tervezték annak érdekében, hogy önvédelemre bíztassák az embereket. Minél nagyobb az UVI értéke, annál nagyobb a bőr vagy szem sérülésének veszélye, és annál rövidebb idő kell a sérülés megjelenéséhez. Védekezni kell a napsugarak ellen, ha az UV Index 3 vagy annál nagyobb értékű.
Az UV Indexnek köszönhetően a különböző kategóriák útmutatást adnak a helyes napozáshoz/napon tartózkodáshoz.
- Gyenge sugárzás esetén (UVI 0-2,9) 60 percnél lehetőleg kevesebbet napozzunk, érzékenyebb bőrűek és kisgyerekek még ennél is kevesebbet. 11 óra előtt és 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető.
- Mérsékelt sugárzás esetén (UVI 3-4,9) 30-45 perc javasolt, érzékenyebb bőrűek és kisgyerekek még ennél is kevesebbet.
- Az erős sugárzás (UVI 5-6,9) a védtelen bőrfelület számára nagyobb kockázatot jelent, az érzékeny bőrűek 20-30 perc alatt is leéghetnek. Napozni ilyenkor 20 percet ajánlatos, az érzékeny bőrűeknek és kisgyerekeknek ennél is kevesebbet.
- Nagyon erős sugárzás esetében (UVI 7-7,9) maximum 20 percet tartózkodjunk a napon.
Extrém sugárzáskor (UVI 8 felett) abszolút ne tartózkodjunk napon, vagy ha tehetjük, kerüljük el, ugyanis 10 perc alatt leéghetünk.
A biztonságos napozás útmutatója szerint erős napsugárzás idején 11-15 óra között tartózkodjunk árnyékos vagy fedett helyen. Vigyázzunk, hogy sose égjünk le! Hordjunk bőrünket védő ruhát, sapkát vagy kalapot és megfelelő UV szűrős napszemüveget. Használjunk a napszaknak és bőrünknek megfelelő fényvédő krémet, 15-ös faktorú fényvédő mindenkinek ajánlott. Legalább fél órával azelőtt kenjük be magunkat napvédő krémmel, mielőtt kimennénk a napra. Olyan mennyiséget kenjünk a bőrünkre, hogy azon egy filmréteget képezzen. A legtöbb krém vízoldékony, így fürdés közben leoldódik a bőrről. Ezért fürdés után ismét kenjük be bőrünket. Napjában többször, legalább 3 óránként használjuk a krémet.
A napvédő krémek hatóanyagait két csoportba lehet osztani: az egyik csoport blokkolja a napsugárzást, a másik elnyeli a sugárzást. A sugárzás blokkoló anyagok nagyon hatásosan csökkentik mind az UV-A, mind az UV-B sugárzás hatásait. Ilyen hatóanyagú régebbi típusú készítmények cink oxidot tartalmaztak és nem átlátszó réteget képeztek a bőrön, ezért kozmetikailag nem megfelelőek. Az újabb készítmények titánium dioxid nanorészecskéket tartalmaznak és átlátszóak. A sugárzás elnyelő készítmények különbözőek aszerint, hogy UV-A vagy UV-B sugárzás elnyelése a cél. A készítményeken fel van tüntetve a faktorszám, ami arányos az UV-B elnyeléssel, de ez a faktorszám nem jelzi az UV-A sugárzás elnyelésének mértékét. Ezt csak a krém összetevőinek ismeretében tudjuk eldönteni. A hatékony napvédő krém legalább 15 faktoros, és avobenzont, titánium dioxidot vagy cinkoxidot tartalmaz.
Fényvédőkrémekkel kapcsolatos további útmutatók:
A rovarriasztók csökkentik a napvédő krémek hatását, ezért ne használjuk egy időben őket. A 70-es és 100-as faktorszámú krémek nem adnak nagyobb biztonságot, mint a 30-as és 50-es faktorszámúak, amelyek blokkolják a napsugárzás 97-98%-át. A drágább készítmények nem biztos, hogy több védelmet nyújtanak. Elképzelhető, hogy allergiás bőrkiütések jelennek meg rajtunk, ez azt jelenti, hogy bőrünk érzékenyen reagál a napvédő összetevőire. A bőrünkről leoldódó napvédő krémek bekerülnek a természetes fürdővizekben, károsíthatják a környezetet. Ne használjunk túlzott mennyiségben napvédőket, mert ezek használata megakadályozza, hogy a napfény hatására D vitamin keletezzen a szervezetben. A napvédő krémek nem nyújtanak teljes védelmet az UV sugárzás rákkeltő hatása ellen. A napvédők nano TiO2 részecskéket tartalmaznak, ezek felszívódhatnak a szervezetben és toxikológiai hatásuk még nem teljes körben ismert. Egyéb összetevője az oxibenzon felszívódik a szervezetbe és károsítja a hormonrendszert. Ez a hatóanyag felelős leggyakrabban a bőrön tapasztalható káros mellékhatásokért is.
Tévhitek és a valóság a napozással kapcsolatosan:
A Nap hő, fény és UV sugarakat bocsájt ki. A hősugarak a teljes spektrum 60%-át alkotják. A látható sugárzás, azaz a fénysugarak az egész spektrum keskeny részét adják. A földfelszínre lejutó ibolyántúli sugarak (nem láthatóak) az össz-sugárzás mindössze 1%-át adják csak. Ebbe a tartományba tartoznak az UV sugarak. Az UV-A teljes mértékben, az UV-B részben , az UV-C egyáltalán nem éri a földfelszínt. A káros sugarak jelentős része áthaladva a földet körülvevő atmoszférán elnyelődik. Ebben nagy szerepe van az atmoszféra ózon rétegének, amely kiszűri a káros sugarakat. Az UV-C sugarak normális körülmények között teljesen elnyelődnek az atmoszférában és az ózonrétegben, azonban azokon a területeket ahol az ózonréteg el van vékonyodva ezek a sugarak elérik a földfelszínt. Emberre gyakorolt hatásai közé a bőrgyulladást, késői pigmentációt, a bőr felső rétegének megvastagodását soroljuk , illetve erősen irritálja a szemet. Az UV-B sugarak felelősek a carinogenezisért és a fény immunrendszert gátló hatásaiért (fotoimmunoszuppresszió). Minket legjobban az UV-A sugarak érhetnek. A nap legfőbb jótékony hatását az UV-A sugárzásnak köszönhetjük. Elősegíti a barnulást és szervezetünkben a csontképződést, azonban fontos tisztázni mikor és hogyan érdemes begyűjteni ezeket a pozitív sugarakat. A túlzásba vitt napozás ugyanis rákkeltő, valamint károsítja az irha rostállományait is, ezáltal korai bőröregedéshez vezet.
Az UV-index segítségével meghatározható a sugárzás erőssége, melyet a WHO és az ENSZ Környezetvédelmi Program és a Világ Meteorológiai Szervezet együttesen dolgozott ki. Ezt az indexet a káros egészségi hatások lehetőségének jelzésére tervezték annak érdekében, hogy önvédelemre bíztassák az embereket. Minél nagyobb az UVI értéke, annál nagyobb a bőr vagy szem sérülésének veszélye, és annál rövidebb idő kell a sérülés megjelenéséhez. Védekezni kell a napsugarak ellen, ha az UV Index 3 vagy annál nagyobb értékű.
Az UV Indexnek köszönhetően a különböző kategóriák útmutatást adnak a helyes napozáshoz/napon tartózkodáshoz.
- Gyenge sugárzás esetén (UVI 0-2,9) 60 percnél lehetőleg kevesebbet napozzunk, érzékenyebb bőrűek és kisgyerekek még ennél is kevesebbet. 11 óra előtt és 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető.
- Mérsékelt sugárzás esetén (UVI 3-4,9) 30-45 perc javasolt, érzékenyebb bőrűek és kisgyerekek még ennél is kevesebbet.
- Az erős sugárzás (UVI 5-6,9) a védtelen bőrfelület számára nagyobb kockázatot jelent, az érzékeny bőrűek 20-30 perc alatt is leéghetnek. Napozni ilyenkor 20 percet ajánlatos, az érzékeny bőrűeknek és kisgyerekeknek ennél is kevesebbet.
- Nagyon erős sugárzás esetében (UVI 7-7,9) maximum 20 percet tartózkodjunk a napon.
Extrém sugárzáskor (UVI 8 felett) abszolút ne tartózkodjunk napon, vagy ha tehetjük, kerüljük el, ugyanis 10 perc alatt leéghetünk.
A biztonságos napozás útmutatója szerint erős napsugárzás idején 11-15 óra között tartózkodjunk árnyékos vagy fedett helyen. Vigyázzunk, hogy sose égjünk le! Hordjunk bőrünket védő ruhát, sapkát vagy kalapot és megfelelő UV szűrős napszemüveget. Használjunk a napszaknak és bőrünknek megfelelő fényvédő krémet, 15-ös faktorú fényvédő mindenkinek ajánlott. Legalább fél órával azelőtt kenjük be magunkat napvédő krémmel, mielőtt kimennénk a napra. Olyan mennyiséget kenjünk a bőrünkre, hogy azon egy filmréteget képezzen. A legtöbb krém vízoldékony, így fürdés közben leoldódik a bőrről. Ezért fürdés után ismét kenjük be bőrünket. Napjában többször, legalább 3 óránként használjuk a krémet.
A napvédő krémek hatóanyagait két csoportba lehet osztani: az egyik csoport blokkolja a napsugárzást, a másik elnyeli a sugárzást. A sugárzás blokkoló anyagok nagyon hatásosan csökkentik mind az UV-A, mind az UV-B sugárzás hatásait. Ilyen hatóanyagú régebbi típusú készítmények cink oxidot tartalmaztak és nem átlátszó réteget képeztek a bőrön, ezért kozmetikailag nem megfelelőek. Az újabb készítmények titánium dioxid nanorészecskéket tartalmaznak és átlátszóak. A sugárzás elnyelő készítmények különbözőek aszerint, hogy UV-A vagy UV-B sugárzás elnyelése a cél. A készítményeken fel van tüntetve a faktorszám, ami arányos az UV-B elnyeléssel, de ez a faktorszám nem jelzi az UV-A sugárzás elnyelésének mértékét. Ezt csak a krém összetevőinek ismeretében tudjuk eldönteni. A hatékony napvédő krém legalább 15 faktoros, és avobenzont, titánium dioxidot vagy cinkoxidot tartalmaz.
Fényvédőkrémekkel kapcsolatos további útmutatók:
A rovarriasztók csökkentik a napvédő krémek hatását, ezért ne használjuk egy időben őket. A 70-es és 100-as faktorszámú krémek nem adnak nagyobb biztonságot, mint a 30-as és 50-es faktorszámúak, amelyek blokkolják a napsugárzás 97-98%-át. A drágább készítmények nem biztos, hogy több védelmet nyújtanak. Elképzelhető, hogy allergiás bőrkiütések jelennek meg rajtunk, ez azt jelenti, hogy bőrünk érzékenyen reagál a napvédő összetevőire. A bőrünkről leoldódó napvédő krémek bekerülnek a természetes fürdővizekben, károsíthatják a környezetet. Ne használjunk túlzott mennyiségben napvédőket, mert ezek használata megakadályozza, hogy a napfény hatására D vitamin keletezzen a szervezetben. A napvédő krémek nem nyújtanak teljes védelmet az UV sugárzás rákkeltő hatása ellen. A napvédők nano TiO2 részecskéket tartalmaznak, ezek felszívódhatnak a szervezetben és toxikológiai hatásuk még nem teljes körben ismert. Egyéb összetevője az oxibenzon felszívódik a szervezetbe és károsítja a hormonrendszert. Ez a hatóanyag felelős leggyakrabban a bőrön tapasztalható káros mellékhatásokért is.
Tévhitek és a valóság a napozással kapcsolatosan:
A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellenző tulajdonságai:
Hodován Szabina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése