„Köhög, lázas és még a torka is fáj, de nem tudja mi áll a háttérben? - A gyakran hallott mondat az influenzavírus tüneteire utalhat.
Az influenza egy olyan klasszikus légúti vírusfertőzés, amely még napjainkban is képes világjárványokat okozni. Az influenzavírus az Orthomyxoviridae család tagja, 100 nm-es, helikális szimmetriájú, burokkal rendelkező RNS vírus. Jelenleg négy genotípusa ismert.
Az A típus az előfordulási módokat tekintve epidémiás és pandémiás járványokat, megbetegedéseket okoz, embert és állatot is képes megbetegíteni. A B típus a kisebb járványok kialakulásáért felelős és az embereket fertőzi meg. A C típus szórványosan, azaz legtöbbször sporadikusan fordul elő, állatokban nem található meg. A legújabb influenza genotípus a D, mely a szarvasmarhákat betegíti meg. A vírus rendelkezik egy hemagglutinin (16 féle) és egy neuraminidáz (9 féle) résszel.
Az influenzavírusok fontos jellemzője, hogy örökítő anyaguk nem stabil, ezáltal folyamatosan változnak. A változás két módon következhet be. Az egyik ilyen az antigén-drift, amikor a hemagglutinin szerkezetében viszonylag kis változások figyelhetők meg. Az így megváltozott influenzavírus-törzsek azokat az embereket is megfertőzhetik, akik korábban már találkoztak a vírussal, esetleg oltásban is részesültek. A változás másik módja az antigén-shift, amikor génkicserélődés történik az egy típusba tartozó, de eltérő antigén szerkezettel rendelkező influenza vírusok genetikai állományában. Ezáltal egy olyan új vírus jön létre, amelyben a hemagglutinin jelentősen különbözik az addig cirkuláló vírusétól. Az ily’ módon létrejött új vírus akár világjárványokat is képes okozni, mivel az emberek egyáltalán nem, vagy csak részben védettek ellene.
Az embereket megbetegítő vírusok közül az influenzavírus mérsékelten virulens (fertőzőképes). A fertőzött személy általában egy vagy két, az influenza ellen még nem védett embernek adja át a fertőzést, amelynek terjedése több módon is történhet. Elsősorban a levegőben levő nagyobb cseppek belégzése útján, amelyek fertőzött vagy beteg ember köhögése és tüsszentése során jutnak a külvilágba. Ha az influenzás személy az említett tevékenységek során nem takarja el az orrát és a száját, akkor megközelítőleg a három méteres körzetben levő egyének is fertőződhetnek.
Fontos továbbá a légúti és kéz higiéné megfelelő ismerete és annak betartása, ugyanis a vírus közvetlen érintkezés útján – például kézfogással – is átadható egy másik arra fogékony embernek. A terjedés további módjai között szerepelhet akár egy kórházi kezelés is, bizonyos beavatkozásoknál, mint például az inkubáció, hisz’ olyan kicsi, aeroszol méretű részecskék keletkezhetnek, amelyek tartalmazhatnak influenzavírust.
A fertőzést követően általában két-három nap múlva észlelhetőek a betegség első tünetei. Ritka esetekben a lappangási idő akár egy hétig is eltarthat. Az influenzavírusra legjellemzőbb tünetek a hirtelen jelentkező láz, hidegrázás, fejfájás, izom illetve ízületi fájdalmak, szárazköhögés, torokfájás, általános levertség és fáradékonyság. A legtöbb ember könnyen összetéveszti az influenzafertőzést a megfázással. Noha a tünetek megjelenésében vannak egyezések, azonban az influenza legtöbbször sokkal súlyosabb megbetegedés, mint az egyszerű nátha. A komolyabb szövődmények közé tartozik a hörghurut, valamint a bakteriális felülfertőződés következtében kialakuló tüdőgyulladás. Ritkábban, de kialakulhat szövődményként agyvelőgyulladás és szepszis is. Bizonyos korosztályú személyek nagyobb veszélynek vannak kitéve a vírussal történő fertőződés során. A kisgyermekek, de főként a csecsemők fokozottan veszélyeztetettek, ugyanis bennük még nem alakulhatott ki immunitás a betegséggel szemben. Az idősek körében jóval nagyobb az esély, hogy a fertőződés során valamilyen szövődmény – például tüdőgyulladás – alakuljon ki, mindemellett náluk gyakoribbak a krónikus betegségek, ezáltal a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességük is sokkal gyengébb lehet. Nagy kockázati csoportba tartoznak a szív és érrendszeri, vagy már meglevő légzőszervi betegségben szenvedő egyének, hiszen ezekben a csoportokban sokkal magasabb annak a kockázata, hogy az influenza súlyosabb lefolyású legyen.
A kezelésben hatékonynak mondhatóak az egyes antivirális szerek. A megelőzés leghatékonyabb módja a védőoltás. Számos formája ismert, ilyenek az inaktivált oltóanyagok, az élő vírust tartalmazó szérumok és a virosoma valamint sejt-kultúra vakcinák. A különösen veszélyeztetettek körében ajánlott a vakcinálás. Családtervezőknek, a várandósság és a szülés várható ideje szerint, lehetőleg a terhesség harmadik hónapja után ajánlott oltást kérni a háziorvostól a magzat védelme érdekében. Bizonyos csoportok, akik a fertőzés szempontjából kockázati tényezőnek vannak kitéve – egészségügyi és szociális munkavállalók, baromfi telepen dolgozók, elhullott állatok megsemmisítésével foglalkozók – ajánlott a védőoltás beadása.
Influenzás időszakban jó megelőzési stratégiának minősül a higiénés szabályok betartása. Ilyen az alkoholos kézfertőtlenítő használata, a gyakori kézmosás, a rendszeresen használt tárgyak gyakori tisztítása. A köhögés-tüsszentés etikett betartásával megelőzhető a vírussal való fertőződés, tehát tüsszentésnél tartsunk papír zsebkendőt a szánk és az orrunk elé, valamint használat után a zsebkendőt dobjuk ki a szemétbe. Ha mégis influenzás beteggel találkoznánk, kerüljük a szokásos üdvözlési formákat és a fertőzöttel való közvetlen kontaktust.
Hodován Szabina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése