2017. november 14., kedd

November 14.-e, a cukorbetegek világnapja

Frederick Banting - kanadai orvos - egyike annak a két embernek, akik 1923-ban Nobel-díjat kaptak az inzulin felfedezéséért, ezzel rengeteg cukorbeteg ember életét mentve meg. Az ő tiszteletére nyilvánították születésnapját, november 14.-ét a cukorbetegek világnapjának.


Egyre több a diabéteszes

Napjainkban a cukorbetegség mindkét típusa egyre elterjedtebb. Egyesek már-már népbetegségként utalnak rá. Azt hihetnénk ez túlzás, ám sajnos nem az. Az elmúlt másfél évtizedben több mint 70 százalékkal nőtt a diabéteszesek száma Magyarországon. Jelenleg körülbelül 772 ezren élnek a betegséggel, legtöbbjüket az elhízással összefüggésbe hozható 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizálják.

A diabetes mellitus jelentése

A cukorbetegség (latinul diabetes mellitus) lényege, hogy a cukor, amelyet a táplálékkal beviszünk, nem jut el a sejtekig. A diabetes mellitus mézédes szó szerint átfolyásnak fordítható, a görög diabetes = átfolyás, és a latin mellitus = mézédes szavak összetételéből. 

Egy kis kitérő: a diabetes insipidus

Az elnevezés két fő tünetre utal: a vizeletben található nagy mennyiségű cukorra, és a megemelkedett vizeletmennyiségre. Érdekesség, hogy a középkorban praktizáló orvosok a vizelet megkóstolásával állapították meg a diagnózist és egyúttal így zárták ki a diabetes insipidus lehetőségét. Ez utóbbi is rengeteg folyadékvesztéssel jár csak úgy, mint a diabetes mellitus. Szembetűnő különbség azonban, hogy az insipidus formánál a vizelet nem tartalmaz cukrot, a háttérben az áll, hogy a szervezet nem tudja megőrizni a vizet. Ez azonban típustól függ, ugyanis vagy azért ürül kórosan sok vizelet, mert az agyalapi mirigy által termelt ADH hiányzik, ezt nevezzük centralis diabetes insipidusnak (CDI), vagy azért, mert a vese érzéketlen a normális mennyiségben termelődött hormon iránt. Ez a nephrogén diabetes insipidus (NDI).

Egy kis élettan

Most azonban térjünk is vissza fő témánkhoz, a diabetes mellitushoz. Egészséges ember szervezetében a táplálkozás által bevitt szénhidrátok a véráram segítségével eljutnak a sejtekhez. Itt a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek béta-sejtjei által termelt inzulin nevű hormonja inzulinreceptorokhoz kötődve átjuttatja a sejtmembránon a glükóz molekulákat, ezáltal juttatva glükózhoz a sejteket, melyet aztán vagy felhasználnak, vagy elraktároznak. A máj- és izomsejtek különösen nagy mennyiségben képesek a glükóz raktározására, ennek köszönhető az a jelenség, hogy a vér cukorkoncentrációja folyamatos kontroll alatt van. Ráadásul a májban zajló glükoneogenezis (fehérjéből történő glükózfelépítés) miatt még akkor is szinten marad a vércukor mennyisége, ha hosszabb ideig nem viszünk be szénhidrátokat. Ugyanakkor a glükogenolízis (a raktározott glikogénből történő glükózlehasadás) is befolyásolja a vércukorszintet. Ezeket a folyamatokat két hormon befolyásolja: az inzulin gátolja, a glükagon pedig serkenti. Ha az inzulin hiányzik, vagy nem tudja kifejteni hatását, úgy a glükoneogenezis egyensúlya felborul, fokozódik a glükogenolízis és a máj naponta akár 500 g glükózt is képes lesz termelni. Ez ad magyarázatot arra, hogy a bevitt táplálék mennyiségétől függetlenül miért lehet magas a cukorbetegek vércukorszintje. Az inzulinnak azonban van egy másik hatása is: ez az egyetlen hormon, amely zsírraktárak felépítését végzi, elősegítve a zsírszövet kialakulását, így ez megmagyarázza azt is, hogy miért csökken a testsúly abszolút inzulinhiányban. 

Típusai

Ha egy embernél diabetes mellitus áll fenn, ezek a folyamatok nem így zajlanak le és attól függően, hogy 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegségről beszélünk, mások az okai. Amennyiben 1-es típusúval állunk szemben, úgy az inzulin teljes, abszolút hiánya áll fenn, mert a szervezet autoimmun folyamatokat indít el, elpusztítva az inzulint termelő béta-sejteket. Ez főleg a gyermekeket és a fiatalokat érinti. 
2-es típus esetében pedig inzulinrezisztenciáról van szó, tehát inzulin ugyan termelődik, de a szervezet nem érzékeli, ezért nincs inzulinhatás. A megfelelő hormon rendelkezésre áll, de mégsem hasznosul, azaz relatív inzulinhiányról beszélünk. Általában az ebben a típusban szenvedő betegek túlsúlyosak, elhízottak, és gyakran magas vérnyomás betegséggel is küzdenek. Jellemző, hogy idősebb korban alakul ki, de manapság, sajnos már tinédzsereknél is előfordul, és számuk rohamosan növekszik. A múltban nem gondolták súlyos betegségnek, mert sokáig nem okoz tüneteket, és nem is mindig kellett inzulinnal kezelni. Ma viszont már tudjuk, hogy igenis komolyan kell, mert 10-15 évvel megrövidítheti a várható élettartamot, valamint növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Felismerése, tünetek

Már a betegség kezdetén különbségeket fedezhetünk fel a két változat között, ugyanis az 1-es típusú általában gyorsan kiderül, bizonyos esetben ketoacidózisos kóma által, míg a 2-es típusú lappang, lassan fejlődik ki. Utóbbinál gyakori, hogy egy szokásos orvosi vizsgálat során fedi fel magát, a vérvétel során vett vérben található magas cukorkoncentráció miatt. Ám azért a tünetek mégis hasonlóak: gyakori vizeletürítés, megnövekedett folyadékfogyasztás, testsúlyvesztés, tartós fáradtság, elhúzódó sebgyógyulás és látásromlás is előfordulhat.
A jelenleg érvényben lévő meghatározás szerint cukorbetegség akkor áll fenn, ha az éhgyomri vércukorérték ismételten 7,0 mmol/l vagy magasabb, és/vagy a cukorterhelés során a 120 perccel későbbi érték 11,1 mmol/l vagy magasabb. A nap bármely szakában véletlenszerűen mért nagyobb, mint 11,1 mmol/l ugyancsak diagnózist jelent.

Hosszú távú szövődmények

Ha a cukorbetegség nincs rendesen kezelve és kontroll alatt tartva, akkor hosszú távon más betegségekkel is társulhat. Ilyenek például az érrendszeri megbetegedések, a makroangiopátia, amely az artériák károsodását jelenti, illetve a mikroangiopátia, melynél a hajszálerek sérülnek. Utóbbin belül még megkülönböztetünk specifikus formákat: Diabéteszes nefropátiát, Diabéteszes retinopátiát, Diabéteszes neuropátiát, valamint Diabéteszes láb szindrómát.

Kezelés

Az 1-es típusú betegeket mindenképpen inzulinnal kell kezelni, hiszen ebben az esetben nincs inzulin a szervezetben, tehát a páciens inzulin-függő. Ennek bejuttatása történhet injekcióval, inzulintollal, vagy inzulinpumpával. Ezen kívül rendszeres vércukormérést kell végezni, napjában 4-12 alkalommal, hogy meggyőződjünk, nem túl magas, vagy alacsony a vércukorszintünk. Rendszeres orvosi ellenőrzést is igényel, illetve a megfelelő diéta kialakításához dietetikus segítségére lehet szükség.
2-es típusú diabétesznél lépcsőzetes kezelést alkalmaznak. A kezdeti fázisban még csupán diétát kell tartania a páciensnek, ügyelve az egyenletes vércukorszintre, rendszeres testmozgás, tehát sok esetben teljes életmódváltás szükséges. Amint a betegség előrehaladottabb állapotba kerül, már mindez nem lesz elég: szájon át történő gyógyszeres kezelést kell alkalmazni. Úgynevezett antidiabetikumot írnak, amely az inzulinrezisztencia ellen hat. A harmadik fázisban, mikor kezdenek kimerülni a béta-sejtek, hosszú hatású inzulinkészítményt kell adagolni, majd végül, mikor már teljesen leállt az inzulintermelés, át kell állni a teljes inzulinpótlásra. Mindezek mellett nagyon fontos betartani a diétát mindkét típus esetében.




Visnyei Ádámmal, az ETK harmadéves gyógytornász hallgatójával beszélgettem a cukorbetegségéről.


Hány éves voltál, mikor kiderült?
13 éves voltam, 7.-es, általános iskolás.
Hogy derült ki, hogy diabeteses vagy?
Éjszakánként 12-szer pisiltem, folyamatos szájszárasságom volt, és aki ismer, ezen röhögni fog, de még ennél is tízszer lassúbb voltam és sokkal nyomottabb. Édesanyám is 1-es típusú cukorbeteg, nála ez 36 évesen alakult ki, az ő tüneteit produkáltam, megmértük a cukromat, kicsit magas volt, így hát kórházba mentünk.
Nehéz volt életmódot váltani?
Igazából én könnyű helyzetben voltam. Anyukám konyhás néniként kezdte karrierjét a honvédségben, menzás nénike volt, rengeteg mindent el tudott készíteni, és mivel ő már cukorbeteg volt, ezért tudta, hogy magát hogyan kezelje. Otthon mindig volt valami diabetikus dolog, nekem ezzel szerencsére már nem voltak gondjaim.
Mennyire volt nehéz megtanulni, hogy mennyi inzulint adj be magadnak?
Ez játék. Szerintem ezt mindenki magának tudja beállítani. Minden cukorbeteg a saját maga orvosa, általában így engedik ki a legtöbb pácienst. Senkinek nem mondanak konkrétat, csak beállítanak egy alap dologra. Viszont az egy 0-24 órás fekvést jelent, ahol nagyjából csak ott elvagy a kórteremben nagyobb ingerek és behatások nélkül. Amint kilépsz, azonnal jön az igazi játék. Jönnek érzelmi behatások, stressz faktorok, mozgás, stb. Ezekkel kell igazából játszani. Végig kell gondolni, hogy ha ezt fogod csinálni, ennyit fogsz enni, ha most vizsgáid lesznek, akkor mennyit kell oltani. Például a fizika tanáromtól mindig is rettegtem és volt, hogy egyszer tizennyolcasra kiugrott a cukrom, annyira be voltam parázva.
Hogyan tudod összeegyeztetni a cukorbetegséget a bulizással és az alkohollal?
Amikor cukorbeteg lettem, rengeteg kérdést feltettem a mozgással kapcsolatban, viszont nem tudnak mindenben segíteni, ők sincsenek mindenre felkészülve. Tényleg magadon tapasztalod ki, hogy mi milyen hatással van rád. Van, aki megissza a himalayai kecskeszőrnek a teáját és még megszórja valami ginzenggel, és attól lemegy a cukra. Szellemi behatás is befolyásolja. Van, akinek ez nem segít. Utána olvastam az interneten, mikor 17 éves koromban elkezdtem barátkozni az alkohol csodálatos örömeivel. Még mindig keresem a mélypontot, de már nincsen messze szerintem. Tehát először próbálkoztam: kikértem mindig egy piát, viszont arra figyeltem, hogy, nem azt mondom, hogy „Te, abból a cukros turmixból ott az extraverziót szeretném kérni”, hanem, mondjuk, kértem egy pohár sört. Figyeltem, mi lesz előtte, alatta, utána, közben, idővel. Ugyanezt csinálod mozgásoknál, különböző új helyzeteknél az életedben. Folyamatosan méricskélsz és tapasztalatokból építed fel, hogy rád ez milyen hatással van. Én úgy vettem észre, hogy a szárazborok a cukromat nemhogy rosszabb, tán még jobb helyzetbe is sodorják. Hogyha mondjuk, vizsgaidőszak van, vagy egy stresszesebb helyzet, akkor lemegyek és iszom egy vagy kettő kisfröccsöt, egy kicsit jobban megnyugszom. A cukraim is jobbak, ha rendszeresen eljárok kikapcsolódni. A sör az természetesen feljebb viszi azért, mert szénhidrát. Viszont ami tényleg érdekes, azok a tömények. A tömény az a játék, amivel óvatosan kell bánni. Van egy ilyen „hullámvasút” feelingje. Eleinte felmész a tetejére, s azután jön a zuhé. Na, most ha ez a zuhé beüt, az egy elég komoly hipoglikémia lehet, amiben össze lehet esni. Egyszer nekem is furcsa volt, azt hittem, hogy sikerült egy nehezebb dolog az életemben, és hát ezt a hülyegyerek hogy ünnepelte meg fiatalon? Pálinkával. S kicsit magasabb cukrokra számítottam, ennek ellenére alacsonyabb volt. Természetesen mire idekerültem egyetemre, nagyjából tisztában voltam ezekkel.
(A szakma szabályai szerint diabéteszes alkoholt nem fogyaszthat, mert súlyos hipoglikémiát okoz.)
Mi lenne az első mondat, amit egy most diagnosztizált diabéteszesnek tanácsolnál?
Meg fogsz halni. (Viccel.)
Tényleg?
Nem!!!
Nem halunk meg? :D
Mindenki meghal, csak nem mindegy, hogy hogyan. Ez egy káosz, kezelni nem lehet annyira, viszont meg lehet tanulni vele élni. Engem nem sok mindenben befolyásol. Őszintén annyit tudnék mondani, hogy ne aggódj, menni fog. Használd az agyadat!


Blatniczky Anna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése