November 16-án rendezték meg a Laterum kollégium második emeleti tanulójában a már hagyománnyá vált Szintvetélkedőt. Ennek előzményeként 6-8 fős csapatok jelentkezését várták, ám sajnos a kötelességek közbeszóltak, – hiszen mégiscsak egyetemisták vagyunk –, ugyanis mikor megérkeztem az eseményre, döbbenten tapasztaltam, hogy csupán egy csapat van jelen. Mint később kiderült, a gólyák másnap élettan zh-t írtak. Egyszóval szinte úgy tűnt, nem is lesz semmilyen Szintvetélkedő, de végül aztán máshogy alakultak a dolgok, hála a leleményes, lazításra vágyó diákoknak.
Az eredeti terv tehát borult, mely szerint a csapatok különféle versenyszámokban vesznek részt, így végül sörpongoztak az egybegyűltek. Egyébként ezt az ötletet is olyan lelkesedés fogadta, mintha a hagyományos tervet követték volna a szervezők. Új, 2-3 fős csapatok neveztek ötletes, fantáziadús nevekkel. Hoztak asztalokat, felállították a műanyagpoharakat – hatot-hatot háromszögalakzatba. Kezdetben 6 csapat volt: a Dákó Slukkolók, a Jézus Dereje, a Zsidók, a Mama Macik, a Papa Macik és a Jutifali. Később csatlakozott még két másik: a "(. )( .)vihar" és a "Tóték" is. És már kezdődhetett is a játék!
A találatokat követően pacsik csattantak és egy-egy csapat tagjainak torkából hatalmas üdvrivalgás tört fel, melyet biztos vagyok benne, hogy még a folyosó túl-végén is hallottak az ott lakók, így - akár akarták, akár nem - ők is pontos tájékoztatást kaptak a játszmák percről percre történő alakulásáról.
A lelkesedés nem lankadt egyik csapatnál sem, így a Dákó Slukkolók és a Mama Macik szerezték meg az első, illetve a második helyet és ők jutottak tovább az Összkollégiumi Szintvetélkedőre is.
A harmadik helyért még két csapat versengett, végül – hosszas küzdelem árán – kiderült, hogy az utóbbi csapatnak, azaz a Tótéknak sikerült elnyernie a dobogós helyezést, így végül ők is megkapták a megérdemelt nyereményüket.
Összességében tehát annak ellenére, hogy a kezdetekkor úgy tűnt, nem lesz semmiféle Szintvetélkedő, korántsem a várt érdeklődés mutatkozott a hallgatók részéről, de végül mégis egy remek este kerekedett a történetből. Ebből többek között az is látszik, hogy ha másként is alakulnak a dolgok, mint ahogy azt vártuk – például hogy csak egy csapat nevez, és a remélt emberek negyede jön el – akkor is össze lehet hozni egy bulis estét, hisz’ néhány pohár, egy pingpong labda, jó zenék és lelkes emberek mindig akadnak.
Blatniczky Anna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése