Három a magyar igazság, egy a véradás

Az elmúlt hévégén volt a Magyar Véradók Napja (november 27) és emiatt buzdítalak titeket, hogy a véradás nemes hagyományába ti is szálljatok be, amennyiben erre lehetőségetek van. Ennek szellemében mutatnám be nektek röviden hogyan alakult a véradás a történelem során, hogy miért van rá szükségünk és azt is, hogy ki és hol adhat vért.

Karl Landsteiner osztrák orvos és biológus a 19. és 20. század fordulóján fedezte fel az emberi vércsoportrendszereket. A vércsoportrendszerek megismerése lehetővé tette, hogy a véradó és a vért kapó személyek összepárosíthatóak legyenek, így felfedezése után néhány évtizeddel már biztonsággal zajlottak a véradások, legalábbis a vércsoportrendszerek tekintetében. Az egyszer használatos, kórokozókat kiszűrő technikákat a 1960-as években már alkalmazták, ezek teljesen veszélytelenek és sem AIDS-t, sem másmilyen fertőzést nem okozhatnak. Arra azonban, hogy ez a módszer széles körben elterjedhessen, az 1980-as évek közepéig várni kellett. Véradás szempontjából legfontosabb az ABO és az Rh vércsoportrendszer, azonban azt sem árt tudni, hogy egyéb csoportosítási szempontok is léteznek, ezeket főként szervátültetésnél, illetve bizonyos immunrendszeri betegségeknél veszik figyelembe.

Hazánkban a Magyar Vöröskereszt 1939 óta szervez önkéntes véradásokat az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve.  Ennek köszönhetően évente mintegy félmillió ember ad vért. Hazánkban csakúgy, mint más európai országokban is csak az önkéntes véradókra számíthatnak a vérre szoruló betegek.

Miért van szükség véradókra?

• mert a vér semmivel sem pótolható,
• mert évente 400 ezer vérre, vérkészítményre szoruló beteg van,
• mert a vörösvérsejt-koncentrátum legfeljebb 35 napig tárolható,
• mert a folyamatos és kiegyensúlyozott vérellátást a véradók biztosítják,
• mert a 4 millió lehetséges véradóból csupán 250 ezer rendszeres donor van.

Ki lehet véradó? A véradás feltételei:

Véradó bárki lehet, aki egészségesnek érzi magát!

• elmúlt 18 éves, de még nem töltötte be a 65. életévét,
• testsúlya meghaladja az 50 kg-ot,
• nem vérzékeny,
• nem ájulékony,
• nem szoptató anyuka,
• akinél van társadalombiztosítási (TAJ) és lakcímkártyája illetve fényképes igazolvány (pl.: útlevél, személyigazolvány, jogosítvány, diákigazolvány, 65 évnél idősebb személy az OVSZ területi szervének orvosának engedélyével)

Hol lehet vért adni?

Általánosságban elmondható, hogy minden megyében, minden nap lehetőség van délelőtt és délután is véradásra. A pontos helyszínekről a Magyar Vöröskereszt Véradás honlapján lehet tájékozódni.

A véradás önzetlen segítségnyújtás másoknak, olyan gesztus, amely mindenképpen megbecsülést érdemel(ne)!

Kocsis Kata